A másodrendű vádlott - aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját - bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, kétrendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, továbbá közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása és a számvitel rendjének megsértése miatt két év kilenc hónap börtönbüntetést kapott, de ezen felül le kell töltenie egy korábbi egyéves felfüggesztett börtönbüntetését is.

A harmadrendű vádlott bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 400 ezer forint pénzbüntetést kapott első fokon.


Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

PONTOSÍTOTT VÁLTOZAT - Börtönbüntetést szabtak ki az egervári várkastély felújításakor elkövetett csalások miatt

Zalaegerszeg, 2019. június 17., hétfő (MTI) - Nem jogerősen két vádlottat többéves, letöltendő börtönbüntetésre, a harmadikat pénzbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság az egervári várkastély felújításakor elkövetett csalások miatt - tájékoztatta a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t.

Vándor Virág emlékeztetett: az elsőrendű vádlott - a Zalai Hírlap közlése szerint a település korábbi polgármestere - 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Zalaegerszeghez közeli várkastély turisztikai fejlesztésére, a másodrendű vádlottal az épület második emeleti bútorainak elkészítésére. A bútoroknak 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülniük ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni.

A berendezési tárgyak nem készültek el határidőre - a kastély bútorzatának kevesebb mint a fele volt csak kész -, azonban az elsőrendű vádlottnak pénzre volt szüksége ahhoz, hogy a felújítással kapcsolatos pályázat önrészét előteremtse. Ennek érdekében a vádlottak valótlan tartalmú teljesítésigazolásokat és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlákat állítottak ki, majd a hamis számlákon szereplő összegeket átutalták az asztalos vállalkozó számlájára, aki a pénzt felvette és átadta a polgármesternek, hogy ő visszaforgassa azt a megbízó, az önkormányzat cégébe.

Az ügy harmadrendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt, amelyet végül nem teljesített, ennek ellenére kiállította róla a számlákat, és felvette a pénzt.

A három vádlott a jogosulatlanul igényelt támogatással a magyar államnak négymillió, az Európai Uniónak pedig csaknem 24 millió forint kárt okozott. A bíróság megállapította azt is, hogy polgármester a hamis számlák áfatartalmát, mintegy 16 millió forintot levonható adóként szerepeltetett a cég általa benyújtott adóbevallásában. Ezt az összeget teljes mértékben vissza akarta igényelni, és ezt a bűncselekményt a vádlott-társai segítették.

Mindezek miatt a Zalaegerszegi Járásbíróság az elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt négy és fél év börtönbüntetésre ítélte.

A másodrendű vádlott - aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját - bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, kétrendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, továbbá közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása és a számvitel rendjének megsértése miatt két év kilenc hónap börtönbüntetést kapott, de ezen felül le kell töltenie egy korábbi egyéves felfüggesztett börtönbüntetését is.

A harmadrendű vádlott bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 400 ezer forint pénzbüntetést kapott első fokon.