Roy Kwong Chunt, a hongkongi Demokrata Párt tagját egy parkolóban támadta meg három ismeretlen, akik közül az egyik videóra vette az esetet. Kwong asszisztense a Facebookon közölte, hogy a képviselő ugyan eszméleténél volt, amikor kórházba szállították, de erős ütéseket kapott a nyakára.
Az elmúlt hónapokban Kwong aktív szerepet vállalt a városban zajló kormányellenes tüntetéseken, ahol a rendőrség és a demonstrálók között közvetített.
A törvényhozó nem az első a demokratapártiak közül, aki támadás áldozatává vált a június óta tartó tömeges megmozdulásokkal egy időben. Augusztus végén a milliós tömegdemonstrációkat szervező Civil Human Rights Front egyik vezetőjére, Jimmy Shamra és asszisztensére támadt két maszkot viselő, baseballütőkkel felfegyverzett férfi egy kávézóban.
James To, a Demokrata Párt törvényhozója a keddi támadással kapcsolatban hangsúlyozta: Kwong a szavazatok számát tekintve a legtámogatottabb törvényhozónak számít.
"A legnépszerűbb törvényhozó összeverése vészjósló jel Hongkong és a világ számára arról, hogy Hongkong nem jogállam többé" - mondta.
A Peking párti Új Nép Pártja nyilatkozatban ítélte el a támadást, egyben felszólította a lakosságot, hogy tanúsítson mértékletességet, és legyen elfogadó a különböző nézeteket valló emberekkel szemben.
Carrie Lam hongkongi kormányzó kedden úgy nyilatkozott, hogy nem huny szemet a rendőrség demonstrációkon alkalmazott helytelen intézkedései felett, de támogatja a hatóságot a jogállamiság megvédésében. A kormányzó azonban továbbra sem hajlandó eleget tenni a tüntetők azon követelésének, hogy állítsanak fel egy független bizottságot a rendőrség túlkapásainak kivizsgálására.
A három hónapja tartó tüntetéshullámot eredetileg egy törvénytervezet váltotta ki, amelynek értelmében bűnügyi eljárás esetén Hongkong gyanúsítottakat adhatott volna ki Kínának. Bár Carrie Lam szeptember elején bejelentette a beadvány visszavonását, ezzel már nem tudta csillapítani a kedélyeket. A tiltakozók további követeléseik teljesítéséért demonstrálnak, egyebek mellett demokratikus választások kiírásáért, valamint a tüntetés miatt őrizetbe vettek esetében a "lázadás" vádjának ejtéséért.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. A sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogyan Peking egyre növeli befolyását a városban, és egyúttal csorbítja lakóinak szabadságjogait.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!