Az ítélet szerint az elsőrendű terhelt hajó-üzembiztonsági és -regiszteri referensként dolgozott az illetékes szerv közlekedési főosztályán. A másodrendű vádlott abból élt, hogy fizetségért felajánlotta a hajótulajdonosoknak, azaz a többi vádlottnak, a szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét. Vagyis, ha a tulajdonosok pénzt adtak az elsőrendű vádlottnak - mint hivatalos személynek -, akkor a hajókat nem kellett a vizsga helyszínére szállítaniuk.

Az elsőrendű vádlott így valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyveket állított ki. Az illetékes hatóság ezek alapján bocsátotta ki a hajólevelet, az elsőrendű vádlott az új műszaki érvényességet saját kezűleg vezette rá a meglévő hajólevélre - írták.

A másodrendű vádlott az őt megbízó hajótulajdonosoktól átvett összegből, hajónként 15 ezer forintot továbbított készpénzben az elsőrendű vádlottnak, hogy utóbbi a hivatali kötelességét a fenti módon megszegve, tényleges szemle nélkül állítsa ki a hajóvizsgálati jegyzőkönyvet - közölték.

A bíróság a vádban terhükre rótt bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, a másodrendűt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ügyészség 28 személlyel szemben emelt vádat, azonban 16 terhelttel szemben korábban már büntetővégzésben, valamint előkészítő ülésen ítélet született. Hat vesztegetést elkövető hajótulajdonossal szemben egyenként 1 év 4 hónap - 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésről született ítélet - áll a Fővárosi Törvényszék közleményében.