Kovács Béla az EP emléklapját mutatta fel büntetőperének tárgyalásán
Kék hírek, 2020.03.12
Az Európai Parlament (EP) emléklapját mutatta fel az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt Kovács Béla egykori jobbikos politikus, volt EP-képviselő védekezésképpen büntetőperének csütörtöki tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszéken.
Kovács Béla azt mondta: az emléklappal az EP-képviselőként 2010 és 2019 között végzett munkáját ismerték el, azt az Európai Parlament elnökeként aláírta Antonio Tajani.
Ezzel a kapcsolatban a védő úgy fogalmazott: az EU ezzel a gesztussal kifejezte, mit gondol a kémkedés vádjáról.
Kovács Béla azt mondta, hogy a másik a vádpont, a költségvetési csalás kapcsán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódott, ám ő időközben elismerte hibáját és teljes egészében visszafizette és így megtérítette a figyelmetlenségből, gondatlanul okozott kárt.
Azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi tárgyaláson felmerült, egykor még "a kommunista rendszert is kiszolgálta", később viszont a Jobbikba lépett be, Kovács Béla közölte: 1990 előtt a rá nehezedő erős nyomás ellenére se lépett be az akkori állampártba, az MSZMP-be, egész életében csakis egyetlen pártnak, a Jobbiknak volt tagja.
"Tehát egy hős áll Önök előtt" - jegyezte meg a vádlott.
Az elsőfokú büntetőperben még nem zárult le a bizonyítás. A tárgyaláson elhangzott: külföldi tanú meghallgatása is szükséges lehet, ami azonban a koronavírus-járvány miatt nehézségekbe ütközik és elnyújthatja a büntetőpert.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Kovács Béla az eljárás során tagadta az ellene felhozott vádakat.
Ezzel a kapcsolatban a védő úgy fogalmazott: az EU ezzel a gesztussal kifejezte, mit gondol a kémkedés vádjáról.
Kovács Béla azt mondta, hogy a másik a vádpont, a költségvetési csalás kapcsán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódott, ám ő időközben elismerte hibáját és teljes egészében visszafizette és így megtérítette a figyelmetlenségből, gondatlanul okozott kárt.
Azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi tárgyaláson felmerült, egykor még "a kommunista rendszert is kiszolgálta", később viszont a Jobbikba lépett be, Kovács Béla közölte: 1990 előtt a rá nehezedő erős nyomás ellenére se lépett be az akkori állampártba, az MSZMP-be, egész életében csakis egyetlen pártnak, a Jobbiknak volt tagja.
"Tehát egy hős áll Önök előtt" - jegyezte meg a vádlott.
Az elsőfokú büntetőperben még nem zárult le a bizonyítás. A tárgyaláson elhangzott: külföldi tanú meghallgatása is szükséges lehet, ami azonban a koronavírus-járvány miatt nehézségekbe ütközik és elnyújthatja a büntetőpert.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Kovács Béla az eljárás során tagadta az ellene felhozott vádakat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!