Magyar Levente azt mondta, a sikerek továbbvitele, stabilizálása érdekében vásárolta meg az állam a repülőteret működtető cég többségi tulajdonát az év elején, ezáltal a debreceni az egyetlen magyar állami tulajdonban működő nemzetközi repülőtér az országban.

Utalt arra, hogy sorozatos kihívások érik a légiközlekedési iparágat, Magyarország gazdaságát, benne Debrecent és a régiót is: a koronavírus-járvány után azonnal bekövetkezett "a még nagyobb horderejű, még messzebb ható következményekkel járó válság az orosz-ukrán háború képében".

Utóbbi Magyarországot érintő negatív hatásait a kormány teljes erejéből igyekszik hárítani, "ezermilliárdokat fordítunk arra, hogy a magyar családok, a magyar cégek amennyire lehetséges, mentesüljenek a következmények alól" - fogalmazott Magyar Levente.

Hozzátette: közben nem tévesztik szem elől azt, hogy vannak olyan, az ország gazdasága, működtetése szempontjából kiemelt feladatok, amelyeket nem szabad feladni. Ilyennek nevezte a debreceni repülőtér működőképességének fenntartását.

Mint mondta, a kormány nagyon ambíciózus fejlesztési program megvalósítására készül. Amint a háborús helyzet és az abból fakadó következmények megengedik, szeretnék elérni, hogy 2030-ig stabilizálódjon Debrecen szerepe a régióban a repülési kapacitás tekintetében is, és egy olyan perspektívát nyújtson, ami a következő évszázadra a várost a közép-európai, a dél-kelet-európai régió egyik gazdasági bástyájává teszi.

Magyar Levente szerint Debrecen teljesítménye egyedülálló: az elmúlt években a város magához tudta vonzani a magyar éves GDP mintegy tíz százalékát gazdasági befektetési értékben.

Mint ahogy egyedülálló a Wizz Air sikertörténete és a Debrecennel való együttműködése is - tette hozzá.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója hangsúlyozta: a légitársaság helyzete stabil, a likviditás biztosítására 1,6 milliárd euró készpénzzel rendelkeznek, a mai nehéz helyzetben is előre tekintenek, fejlesztenek.

Felidézte, hogy a légitársaság elmúlt tízéves fejlődése Debrecennel is összekapcsolódott: 2012 júliusában indították el Debrecenből az első London-Luton járatukat, néhány évvel később pedig működési bázist hoztak létre a légikikötőben.

A koronavírus-járvány időszaka, majd a háborús helyzet ugyan átírta a terveiket, de a folyamatos fejlesztésről nem mondtak le: a járvány idején 60 új repülőgépet vettek át, amelyek hatékonyabb, gazdaságosabb üzemeltetést tesznek lehetővé - mondta a vezérigazgató, megjegyezve, hogy az idén már 33 százalékkal több, 53 millió utast szállítanak, mint 2019-ben, amikor 40 millió volt az utasszám.

Hozzátette: Európa legfiatalabb gépparkjával rendelkeznek, most 170 repülőgépük van, ezt a számot az évtized végére megháromszorozzák, jelenleg 435 repülőre van leadott megrendelésük. Ez a világ legnagyobb megrendelés-állománya - mondta Váradi József jelezve, hogy 8-10 éven belül a legalacsonyabb költségekkel működő, a legalacsonyabb jegyárakat kínáló légitársággá akarnak válni.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a repülőtér-fejlesztésben a kormányt és a Wizz Air-t nevezte a város két legfontosabb partnerének.

Mérföldkő volt ebben a Wizz Air első, London-Luton menetrendszerű járatának tíz évvel ezelőtti elindítása - mondta megjegyezve, hogy Debrecen elmúlt nyolc éve a gazdaságfejlesztési sikerekről szólt, amiben kulcsszerep jutott a működő repülőtérnek.

Ebben az időszakban több mint 10 milliárd euró, mai árfolyamon 4 ezer milliárd forintot meghaladó működő tőke érkezett a városba, ami egyedülálló Európában - érzékeltette a fejlődést a polgármester.

Felsorolása szerint 2011-ben 18 ezer utas fordult meg a repülőtéren, ez a szám 2019-ben már meghaladta 600 ezret. 2020-ban visszaesett 70 ezerre az utaslétszám, 2021-ben 125 ezer volt, az idén pedig a duplája, 250 ezer várható, vagyis "újra növekedési pályára álltunk" - mondta.

Jelezte azt is, hogy a Wizz Air járatai tíz év alatt 1,1 millió utast szállítottak Debrecenből, s ugyanannyian érkeztek a városba a légitársaság járatain.

(FOTÓ)