Erdogan a Dolmabahce palotában az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) igazságügyi konferenciáján felszólalva elmondta: Washington megígérte, hogy átküldi az YPG-t az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzsból a folyótól keletre eső területekre. Manbídzsot arabok lakják, mégis teljesen átadták ennek a szervezetnek - nehezményezte Erdogan.

Ankara az észak-iraki központú, de Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja a szíriai YPG-t, miközben az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

Bár Törökország már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy fellép az YPG ellen Manbídzsban, Washington és Ankara június elején közös ütemtervet hagyott jóvá, amelynek értelmében az YPG ki fog vonulni a térségből. Ennek ellenére az YPG azóta sem távozott Manbídzsból.

Erdogan szerdán jelentette be, hogy a török haderő néhány napon belül hadműveletet indít az Eufrátesztől keletre, amelyet Manbídzshoz hasonlóan szintén az YPG tart ellenőrzése alatt. Pénteki beszédében erre vonatkozóan leszögezte: Ankara már elegendő időt elvesztegetett a beavatkozáshoz, ezek után egy nap késlekedést sem tűr meg. Törökország eltökélt szándéka, hogy békét teremt az Eufrátesz keleti partján - fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a török légierő csütörtök este megsemmisítő csapást mért a PKK 30 hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint beljebb, a török-iraki határtól mintegy 180 kilométerre található, Erbíl városától pedig délnyugatra húzódó Karadzsak-hegységben. A Karadzsak-hegység, amelyet Törökország először bombázott, az észak-iraki török légicsapások eddigi legtávolabbi célpontja is volt egyben. Erdogan leszögezte: "ennek is jön majd a folytatása". Az NTV török hírtelevízió szerint a csütörtök esti észak-iraki bombázás az Eufrátesztől keletre tervezett hadművelet előkészületei közé sorolható.

Erdogan pénteki felszólalásában kitért az isztambuli szaúdi főkonzulátuson meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyére is. Ugyan a The New York Times című amerikai napilap már október közepén arról írt, hogy a gyilkosság előestéjén Isztambulba érkező 15 fős szaúdi különítmény négy tagja Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartozik, Erdogan a rendelkezésre álló hangfelvételekre hivatkozva most először állította, hogy a 15 fős csoporton belül aktív szerepet vállaltak azok, akik a szaúdi trónörököshöz a legközelebb állnak.

A törökországi sajtó kormánypárti része és a török hatóságok magukat megnevezni nem kívánó tagjai továbbra is arra gyanakodnak, hogy az ügyben érintett a szaúdi koronaherceg. Erdogan azt már korábban is többször hangoztatta, hogy az idős Szalmán bin Abdel-Azíz királytól eltekintve a legfelső szaúdi vezetésnek köze van a gyilkossághoz.

A szaúdi ügyészség ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a trónörökös, a szaúdi politika tényleges irányítója nem érintett az ügyben.