A bizottság ülése után kiadott közlemény szerint a katonai és a civil titkosszolgálatok vizsgálatai egyaránt azt az eredményt hozták, hogy ezt az anyagot Csehországban nem állították elő, és nem is tárolták. Zeman ugyanakkor a titkosszolgálati jelentések más megállapításainak nyilvánosságra hozatalával veszélyeztette az ország biztonságát - vélekedik a szenátusi bizottság.

"Úgy, ahogy azt az elnök elmagyarázta, az nem felelt meg a valóságnak, mert azok az információk (titkosszolgálatoké) kissé mást állítottak" - mondta Frantisek Bublan, a bizottság elnöke újságíróknak. A civil és a katonai titkosszolgálatok jelentései megegyeztek, "és nem volt köztük különbség, ahogy azt az államfő állította" - mondta Bublan.

Nagy-Britannia Oroszországot tette felelőssé a volt kettős ügynök megmérgezéséért, amit Moszkva visszautasított.

Oroszország március közepén Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylethez használt idegméreg származhatott. Milos Zeman államfő ezt követően utasította a cseh katonai és a civil hírszerzést, derítsék fel, előállítottak-e Csehországban korábban Novicsok típusú idegmérget. Az elnök nyilatkozata szerint mindkét szolgálat megállapította, hogy Csehországban laboratóriumban előállítottak A-230 típusú idegmérget, de csak mikroszkopikus mennyiségben. Míg azonban a polgári hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy nem Novicsokról van szó, addig a katonai hírszerzés az anyagot Novicsoknak minősítette.

Zeman nyilatkozatára hivatkozva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő másnap már megcáfolt hazugságként jellemezte Theresa May brit miniszterelnöknek azt az állítását, miszerint Novicsokot csakis Oroszországban állíthattak elő.

Frantisek Bublan kijelentette, hogy Zeman szavainak hatása volt a nemzetközi politikai színtérre is. "Ez hatással lehet állampolgárainkra is, amennyiben valamelyik esetleges ellenségünk megtudja, mivel foglalkozott a katonai kutatóintézet" -jegyezte meg a szenátusi bizottság elnöke.

Hasonló álláspontra jutott korábban már a parlamenti alsóház, a képviselőház illetékes bizottsága is. Az javasolta, hogy az ügyet a parlament plénuma is tárgyalja meg. Bublan közölte, hogy a szenátus plenáris ülésen nem kíván foglalkozni a témával. Ugyanakkor elismerte, hogy ez a javaslat a szenátusi bizottság ülésén szintén elhangzott.

A cseh elnöki hivatal a képviselőházi és szenátusi bizottsági megállapításokra eddig nyilvánosan nem reagált.