Andrzej Duda kedd este írta alá az elsősorban a lengyel gazdaság mentését szolgáló, gyorsított parlamenti eljárásban elfogadott törvénycsomagot, amelyet aznap délután a lengyel szejm megszavazott, elvetve az ellenzéki többségű szenátus módosító javaslatainak többségét. A szenátusi javaslatok között szerepelt az államfőben is kétségeket is ébresztő, említett törvénymódosítás elvetése. A szerdán már hatályba lépett jogszabály a Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű, a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselőit tömörítő érdekegyeztető testületről szól.
Arról, hogy Andrzej Duda utólagos normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól, szerdán Blazej Spychalski elnöki szóvivő tájékoztatta a PAP hírügynökséget, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
A szóban forgó módosítás értelmében járványveszély vagy járványhelyzet idején a miniszterelnök leválthatja az államfő által kinevezett RDS-ben a munkavállalók és a munkaadók képviselőit bizonyos esetekben, például ha úgy ítéli meg, hogy akadályozzák a párbeszédet a testületen belül, vagy kiderül, hogy az illető annak idején együttműködött a kommunista titkosszolgálattal.
Az Európai Unió egyik tanácsadó bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, Luca Jahier, vasárnap fordult Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz, arra kérve, hogy vegyék ki a törvénycsomagból ezt az előírást.
Az RDS-re vonatkozó új szabályozást keddi nyilatkozatában a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás elnöke, Piotr Duda is bírálta. Véleménye szerint a járványhelyzetben "hátsó kapun át becsempészett" előírások korlátozzák az érdekegyeztető testület szuverenitását, sértik az eddig kizárólag az államfőnek járó jogosultságot az RDS-tagok leváltására.
A Szolidaritás egyébként az utóbbi időben szorgalmazta, hogy a lengyel átvilágítási törvény az RDS-re is vonatkozzon. Mivel ez eddig nem történt meg, a Szolidaritás nem is vett részt az RDS ülésein.
Az átvilágításról szóló előírás konkrétan az RDS jelenlegi elnökét, a munkáltatók képviselőjét érintheti, akiről a DoRzeczy lengyel konzervatív hetilap tavaly megírta, hogy 1983 és 1990 között együttműködött a katonai hírszerzéssel. Maga az illető azt állítja viszont, hogy - a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárában elérhető, az intézmény által hitelesnek minősített - dossziéja hamisítvány, melyet a kommunista titkosszolgálat gyártott.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!