Azt írták, a koronavírus-fertőzés gyerekeknél legtöbbször enyhe tüneteket okoz vagy tünetmentesen zajlik, ugyanakkor a súlyos szervi károsodással járó krónikus betegséggel vagy komoly fejlődési zavarokkal élők, illetve a kóros elhízásban szenvedők esetében gyakrabban alakul ki kórházi kezelést is igénylő szövődmény, elsősorban tüdőgyulladás. A sokszervi gyulladás (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome, PIMS) ezzel szemben kései szövődményként a koronavírus-fertőzést követően, általában 2-4 héttel később jelentkezik.

A közlemény idézi Constantin Tamást, a II. számú Gyermekgyógyászati Klinika docensét, aki elmondta, a ritka, ám súlyos betegség időbeli eltolódásának oka, hogy a tünetekért nem maga a fertőzés, hanem az annak gyógyulását követő kóros immunreakció a felelős. Hozzátette: a PIMS akut tüneteivel ne ezeken a szakrendeléseken jelentkezzenek a szülők, ide most azokat a gyerekeket várják vissza, akik már átestek a PIMS-en.

Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke szerint a koronavírus-járvány ötödik hulláma jelenleg csendesedik, azonban a gyerekkori sokszervi gyulladásos esetszámok előfordulása éppen a tetőzést követően emelkedik meg. Bár ritka szövődményről van szó, országszerte már több száz gyereket kezeltek sokszervi gyulladás miatt, azt viszont egyelőre még nem ismerjük, hogy a heveny tünetek visszahúzódása után van-e a betegségnek bármilyen hosszú távú egészségügyi hatása.

Hozzátette: éppen ezért indította el az egyetem a két gyermekklinikán azt a szakambulanciát, ahol a sokszervi gyulladásból gyógyult gyerekek felülvizsgálatát végzik, és kimondottan a betegség hosszú távú szövődményeit elemzik.

Az általános gyermekgyógyászati vizsgálatok mellett, kardiológia és immunológiai szempontból is ellenőrzik a betegség után az ambulanciákon jelentkező gyerekeket.

Az SE megjegyzi: az országban kizárólag az egyetemen érhető el a betegség hosszú távú hatásait vizsgáló szakambulancia, ahova lakhelytől függetlenül várják az összes, korábban PIMS-en átesett gyereket.