A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kedden ismertetett összesítése szerint 47 303 eset tartozik a politikai indíttatású bűncselekmények közé. Ez csaknem 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 41 177-hez képest, és a legtöbb a rendszeres adatgyűjtés 2001-es kezdete óta.

A növekedés a bűncselekmények azon típusának tulajdonítható, amelyek nem köthetők a szélsőbalhoz vagy a szélsőjobbhoz, vagy bármely más politikai vagy egyéb ideológiához, hanem a biztonsági szervek szerint összefügg a koronavírus-járványban elmérgesedett társadalmi légkörrel - emelte ki az ARD közszolgálati televízió a hírportálján közölt beszámolójában.

A bűncselekmények legnagyobb csoportját - több mint 19 ezer esettel - továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású esetek teszik ki. A szélsőbalhoz mintegy kilencezer eset köthető.

Konkrét ideológiához nem köthető, de politikai - azaz Németország társadalmi berendezkedésének elutasítása által motivált - bűncselekményből mintegy 17 ezret regisztráltak.

A politikai hátterű erőszakos bűncselekmények száma ugyan hat százalékkal csökkent tavaly az egy évvel korábbihoz képest, de ezen a területen is szembetűnő azon gyanúsítottak magas száma, akiket nem lehet besorolni meghatározott politikai spektrumba. A 2020-as 591 után tavaly már 1047 erőszakos politikai bűncselekményt követtek el olyan gyanúsítottak, akiket a rendőrség nem azonosított szélsőjobboldaliként, szélsőbaloldaliként, iszlamistaként, vagy valamely külföldi ideológia - például a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ideológiájának - híveként.

Ez a jelenség különösen a közszolgálatban dolgozók és a választott tisztségviselők elleni erőszakos cselekményeknél mutatkozik meg, a 120 esetből 98-ban a gyanúsított egyik eddigi kategóriába sem tartozik.

A biztonsági szervek a politikai bűncselekmények új fajtájának nyilvántartására új fogalmat vezettek be: "az állam alkotmányvédelmi szempontból releváns delegitimálása" által motivált bűncselekmények kategóriáját - áll az ARD beszámolójában.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője mindezzel kapcsolatban a napokban egy interjúban elmondta, hogy a koronavírus-járvány lassítását szolgáló intézkedések és a tervezett oltási kötelezettség elutasításának kinyilvánítására szervezett tüntetéseken megfigyelhető az "állam ellenségeinek" új típusa, amely nem sorolható be egyértelműen az eddigi kategóriákba.

Ezeket az embereket nem valamilyen politikai nézetrendszer, ideológia köti össze, hanem "a demokratikus jogállam és annak képviselői iránti megvetés" - mondta Thomas Haldenwang a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hétvégi számában közölt interjúban.

Hangsúlyozta, hogy a demonstrációkon többnyire a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukkal élő békés polgárok vesznek részt, mások viszont az állammal szembeni nyílt ellenállásra szólítanak fel. Ezeket az embereket sorolják az "új megfigyelési területhez" - fogalmazott a BfV vezetője.

Kifejtette, hogy a járvány csak ürügy az állammal szembeni ellenállás ösztönzésére, éppen úgy, mint korábban a menekültpolitika, vagy tavaly nyáron az ország egyes nyugati vidékein pusztító árvíz. Az új megfigyelési területen felbukkanó emberek az ilyen ügyekkel kapcsolatban "azt a benyomást próbálják kelteni, hogy az állam csődöt mond, és semmit sem tesz az emberekért" - mondta Thomas Haldenwang.

Hozzátette: az is jellemző, hogy "szélsőjobboldali csoportok megpróbálják átvenni az események irányítását". Az utóbbi időben szerinte nagyon aktív például az identitárius mozgalom németországi szárnya és a szélsőjobboldali törpepártok, köztük A harmadik út (Der III. Weg). Ezek a csoportok egyre inkább képesek arra, hogy a saját színterükön kívül is mozgósítsanak, és rendezvényeiket a nyilvánosság figyelmét felkeltő módon rendezzék meg.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt hivatalosan feloszlatott, A szárny (Der Flügel) elnevezésű platformjának tagjai is többször "kezdeményezőként" léptek fel - mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője.

Kiemelte, hogy a szélsőjobboldal sokáig nem tudta alakítani a tüntetéseket, de ez változóban van. Az ország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Szászország tartományban például a Szabad Szászország (Freie Sachsen) nevű mozgalomnak sikerült az ellenőrzése alá vonnia a helyi tiltakozó szerveződéseket. Ez azt jelenti, hogy a járványkezelés elleni tüntetéseken "erősödik a szélsőjobboldali befolyás, legalábbis regionális szinten" - jelentette ki a német alkotmányvédelem vezetője.