Az SDA szerint a boszniai Szerb Köztársaság elnevezés azért alkotmányellenes, mert előtérbe helyezi a szerb lakosságot, holott az ország alkotmánya szerint a három államalkotó népcsoport - a bosnyák, a horvát és a szerb - egyenrangú, és ugyanolyan jogokkal rendelkezik. A főként bosnyákok és horvátok lakta országrész neve Bosznia-hercegovinai Föderáció.

Bosznia-Hercegovinát az 1992-1995-ös boszniai háború után osztották fel két országrészre, és azt is leszögezték a daytoni békeszerződésben, ami az alkotmány alapjául szolgál, hogy a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek a hatalom minden szintjén egyforma arányban kell képviseltetniük magukat, így például az országot is háromtagú államelnökség vezeti.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnöke, a háromtagú államelnökség jelenlegi szerb tagja szerint viszont nem vonható kétségbe az országrész elnevezése, és több mint húsz évvel a háború lezárása után már nem lehet erről vitát nyitni.

Milorad Dodik arra is figyelmeztetett, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kiválhat Bosznia-Hercegovinából, ha az alkotmánybíróság valóban fontolóra akarja venni a bosnyák párt kezdeményezését. Milorad Dodik az évek során többször is felvetette az akkoriban még általa vezetett országrész függetlenné válásának lehetőségét, beszélt egy olyan népszavazásról, amely azt mérné fel, mire vágynak a Boszniában élő szerbek, eddig azonban konkrét lépések nem történtek a függetlenné válás ügyében.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az SDA kezdeményezését felelőtlennek és a szándékával ellentétes hatást kiváltónak nevezte. Mint mondta, még meg sem alakult a kormány a tavaly őszi választást követően, így bizonyosan nincs itt az ideje annak, hogy alkotmánybírósági ügyet kezdeményezzenek az egyik országrész nevéről.

Emlékeztetett arra is, hogy az alkotmány értelmében Bosznia-Hercegovina két részből, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból áll, így nincs ok a megnevezés alkotmányosságának vizsgálatára.