A két éve létrehozott főosztály eddigi tevékenységének mérlegéről szóló sajtótájékoztatóján az államtanácsos rámutatott: munkájuk nem korlátozódott a kormányzati intézkedések összehangolására, katalizátorként bátorítják azon partnerintézmények és civil szervezetek tevékenységét is, amelyek segítenek népszerűsíteni a környezettudatos, a jövő nemzedékkel szemben felelős életmódot.

Beszámolt róla: Románia az Interparlamentáris Unió 176 országa közül elsőként fogadott el parlamenti nyilatkozatot 2016-ban az ENSZ Agenda 2030 akciótervének gyakorlatba ültetéséről. Két éve a román kormány külön főosztályra bízta a terület összehangolását, amely új fenntartható fejlődési stratégiát dolgozott ki. A dokumentumot tavaly novemberben a bukaresti kormány elfogadta.

Borbély László kiemelte: Románia fenntartható fejlődési stratégiájának 16-odik, a jogállamiságról szóló célkitűzésbe azt is belefoglalták, hogy a nemzeti kisebbségek esetében Románia be kell tartania az összes nemzetközi egyezményt. A stratégia nem bocsátkozik ugyan részletekbe, de ez a kormánydokumentum is fontos hivatkozási alap lehet a közösségek, önkormányzatok számára, amikor projektjeiről állami intézményekkel tárgyal - magyarázta.

Az államtanácsos úgy értékelte: Románia élen jár a régióban az Agenda 2030 akciótervének gyakorlatba ültetése terén, az unió soros elnökeként - a tagállamok támogatását rekordidő alatt megszerezve - néhány hete sikerült elfogadtatnia az uniós tanács Agenda 2030 munkacsoportjának következtetéseit.

Az ENSZ 193 tagországának képviselői 2015 augusztusában egyeztek meg arról az Agenda 2030 fenntartható fejlesztési akciótervről, amelynek célja a mélyszegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nők helyzetének javítása, valamint a klímaváltozás elleni harc. A program megvalósítása önkéntes, és minden állam maga dönt a célok elérése érdekében alkalmazandó intézkedésekről.