A döntés szerint a rendelet "formailag nem volt jogszerű", mert az erőművet működtető francia energiaóriás, a 85 százalékban állami tulajdonú EDF nem fogalmazott meg erre hivatalos kérést, illetve a kormány azt nem várta meg a rendelet kihirdetése előtt.

A bezárásról szóló rendeletet a környező önkormányzatok, köztük Fessenheimé, és a szakszervezetek támadták meg az alkotmánytanácsnál.

A megsemmisítés miatt a kormánynak új rendeletet kell közzétennie.

Az ország keleti részén található Fessenheimben üzemel a legrégebbi franciaországi atomerőmű. A 900 megawatt teljesítményű ikerblokkok 1977-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést. A francia nukleáris hatóság (ASN) számos biztonsági elemzést követően 2011-ben jóváhagyta a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítását tíz évvel, azóta pedig az előző baloldali kormányzat többször is ígéretet tett arra, hogy 2016-ban Franciaország végleg bezárja a létesítményt, de az időpontot többször is elhalasztotta.

A jelenlegi tervek szerint a létesítmény legkorábban 2019 végén zárhat be, amikor is Flamanville-ben a harminc évvel ezelőtt épített jelenlegi atomerőmű közelében üzembe állhat az európai nyomottvizes reaktor (EPR), amelynek teljesítménye 1600 megawatt lesz (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt).

Az energetikai átmenetről szóló törvény előírása alapján Franciaországnak 2025-ig 50 százalékra kellene csökkentenie a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányát, Édouard Philippe miniszterelnök azonban szeptemberben jelezte, hogy ez 2035 előtt nem lesz lehetséges. A pontos évszám kijelölése még az idén várható, ez a több évre szóló energetikai átmeneti program egyik fő kérdése.

Franciaország a szélgépekből származó energiatermelést a duplájára, napelemes rendszerét pedig háromszorosára kívánja növelni. A fűtés területén a megújuló energiák arányának emelkedését több mint ötven százalékra tervezik.