A felmérés abból az alkalomból készült, hogy 1958. október 4-én hirdette ki Charles de Gaulle az V. köztársaság részben általa és Michel Debré által megfogalmazott alkotmányát, amelyet egy héttel korábban népszavazáson fogadott el a franciák 82 százaléka.

Ma már a franciáknak alig 44 százaléka ragaszkodik a gaullista berendezkedéshez, amely egybevág a közvélemény-kutatóintézet egyik korábbi, 2014-ben készült felmérésével, amely szerint a franciák 62 százaléka támogatná a parlamentnek több hatalmat biztosító VI. köztársaság bevezetését.

Az erős elnöki rendszerhez a felmérés szerint leginkább a De Gaulle egykori pártja utódjának tekinthető jobbközép Köztársaságiak szavazóbázisa ragaszkodik, mégpedig 68 százalékban. Őket követik a jelenlegi államfő, Emmanuel Macron által alapított Köztársaság lendületben szavazói 66 százalékkal.

A baloldal 1958 után sokáig ellenséges volt az elnöki rendszerrel szemben, a szocialista Francois Mitterrand elnöksége (1981-1995) idején azonban megbékélt vele, s jelenleg 56 százalékuk támogatja, míg a radikális baloldalon már csak 40 százalékos a támogatottság. A VI. köztársaság bevezetésének egyébként Jean-Luc-Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője az egyik leghangosabb képviselője.

Az erős elnöki rendszerhez legkevésbé a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) tábora ragaszkodik, alig 27 százalékban, ami azért meglepő, mert a pártelnök ugyan gyakori nemzeti konzultációkkal szeretné a népet többször megkérdezni, de rendszerváltást nem javasol.

A franciák 53 százalékban még mindig azt szeretnék, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg a választópolgárok, s 62 százalékuk úgy ítéli meg, hogy "ez egy különösen erős demokratikus pillanat" az ország életében, ugyanakkor 71 százalékuk szerint "a politikusok beleőrülnek abba, hogy az elnökválasztáson való indulásba".

A De Gaulle tábornok által "a monarchia és a köztársaság közötti szintézisként" elképzelt vertikális hatalmi berendezkedéssel szemben a felmérés szerint összességében nagyon kritikusak a franciák: 62 százalékuk szerint a rendszer sokkal inkább lehetőséget ad egy túlságosan személyes hatalmi irányítás kilengéseire, mint más európai parlamentáris rendszerek, s 59 százalékuk szerint az elnöki rendszer politikailag kevésbé hatékony, mint a parlamentarizmus.

A megkérdezettek 66 százaléka a parlament két háza közül a nemzetgyűlést hasznos intézménynek tartja, míg 53 százalékuk a szenátus szerepét nem tartja hasznosnak.

Az október 2-án és 3-án 996 felnőtt francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérést vezető Gael Sliman szerint az eredményekből az olvasható ki, hogy a politikai rendszert el kellene mozdítani a parlamentarizmus irányába.

A franciák 65 százaléka egyébként üdvözli, hogy Emmanuel Macron -, aki ugyan nem tervezi a VI. köztársaság bevezetését - arányosabbá kívánja tenni a választási rendszert, s az alkotmánymódosítási reformterve szerint a jövőben a képviselők 15 százaléka listáról juthatna be a nemzetgyűlésbe. A megkérdezettek 84 százaléka a képviselők számának csökkentését és azt is támogatja, hogy egy képviselő maximálisan csak három egymást követő mandátumra legyen megválasztható.

A felmérés arra is rávilágított, hogy az elmúlt negyven évben a franciák a szocialista Francois Mitterrand-t tartották a legjobb elnöknek, akit a jobboldali Jacques Chirac (1995-2007) követ a népszerűségi listán.