A taláros testület még 2010-ben szólította fel a parlamentet, hogy változtassa meg a törvényt, mert az egyre inkább eltér az előírásoktól. A jogszabályt úgy alakították ki, hogy a választópolgárok minden választókerületben megközelítőleg azonos számú lakosra számítva azonos számú képviselőt válasszanak. A választókerületek szavazói közötti eltérés pedig nem lehet több, mint 5 százalék.

Ez a különbség azonban az évek során egyre csak nőtt, a trendet pedig tovább erősítette a 2021-es népszavazás eredménye.

Az alkotmánybíróság határozatában rámutatott: a választói névjegyzék adatai alapján a VII. választókerületben a szavazati jog 31,36 százalékkal ér kevesebbet, mint a IV.-ben, amelyben viszont a szavazati jog 33,95 százalékkal ér többet, mint a IX.-ben. Ezzel sérül az az alkotmányos jog, amely szerint minden szavazatnak ugyanannyit kell érnie, és ez megkérdőjelezi a parlamenti választások törvényességét is - írták.

Horvátországban tíz választókerület van, amelyek mindegyikében 14 parlamenti képviselőt választanak. A XI. választókerületben a diaszpóra 3 képviselőjére, a XII.-ben a kisebbségek nyolc képviselőjére adhatják le a szavazók a voksukat. Utóbbi kettőt nem érinti az alkotmánybíróság jelenlegi döntése.

A lap szerint két lehetséges módja van a törvény megváltoztatásának: vagy módosítják a választókerületek közigazgatási határait, hogy a szavazók száma közel egyforma legyen, vagy a szavazatokkal arányosan változtatnak a megválasztható képviselők számán. Ezek közül az első a valószínűbb - írták

Az alkotmánybíróság többször is hangsúlyozta, hogy döntését a jelenlegi választói névjegyzék alapján hozta meg, amelyben majdnem félmillió választópolgárral több szerepel, mint amennyi felnőtt lakosa van az országnak. Ahhoz, hogy a törvényt módosítsák, előbb összhangba kell hozni a választói névjegyzéket a valós adatokkal - tették hozzá.

Horvátországban 2024-ben esedékesek az általános választások.