A felvonulást szervező, jogvédő és demokráciapárti csoportokat egyesítő szervezet, a Civil Human Rights Front a törvénytervezet azonnal elvetését követeli.

Várakozásaik szerint a demonstráció részvevőinek száma akár a 200 ezret is elérhette, miután a héten már felborzolta a közhangulatot a 2014-es Occupy Central nevű demokráciapárti mozgalom vezetőire kiszabott börtönbüntetések híre is.

A szervezők a múlt hónapban is rendeztek egy tiltakozást, melyen állításuk szerint csaknem 12 ezren vettek részt. Ezzel szemben a rendőrség 5200-ra becsülte a demonstrálók számát.

Amennyiben a javaslatot megszavazzák, Hongkong olyan országoknak, így például az anyaország Kínának, Tajvannak és Makaónak is kiadhat majd szökevényeket, akikkel mindezidáig nem volt kiadatási egyezménye. A város kormányzójának ugyanis minden egyes kiadatási kérelem beérkezésekor jogában állna beadnia egy elfogatásról szóló indítványt, amelyről bíróság határozna.

Ettől a változástól sokan azért tartanak, mert úgy vélik, Peking könnyen a politikai aktivisták ellehetetlenítésének eszközeként használná a kiadatási lehetőséget. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának.

A kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást amiatt terjesztették elő, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel jelenleg Hongkong és Tajvan között nincs érvényben kiadatási egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását, Hongkongban pedig - ugyan elismerte a gyilkosságot az ottani bíróságon - csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene.