Az EP tájékoztatása szerint a képviselők az állásfoglalásban - amelyet Nagy József, a szlovákiai Most-Híd EP-képviselője jegyzett - felszólították az Európai Bizottságot, hogy terjesszen be egy, az uniós kisebbségek jogainak minimumszintjét megállapító irányelvet. Az új jogszabályban olyan alapértékeknek és lépéseknek is szerepelniük kellene, amelyek alapján fel lehet lépni a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető tagállamok ellen.

A képviselők hangsúlyozták, hogy az unió polgárainak nyolc százalékát kitevő nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosítani kell a jogot a nemzeti kultúrához, nyelvhez és oktatáshoz. A jelentés szerint uniós rendszerre van szükség a kisebbségek védelméhez, és ezt a tagállamok kisebbségi politikáját értékelő dokumentumnak kellene kiegészítenie.

Kiemelték a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének és támogatásának jelentőségét, és azt kérték az Európai Bizottságtól és az uniós tagállamoktól, garantálják törvényi szinten, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek az oktatásban és a médiában is megjelennek.

Az állásfoglalás aggodalommal állapítja, meg, hogy Európában nagy számban élnek a "gyakran a társadalom peremére szorult, állampolgári jogaiktól megfosztott, hontalan romák". A képviselők felszólították a tagállamokat, hogy vessenek véget ennek az állapotnak, és biztosítsák, hogy ez a kisebbség is teljes mértékben élhessen az alapvető emberi jogaival.

A jelentéstevő szerint a legfontosabb cél a gyűlöletbeszéd és az abból eredő problémák visszaszorítása. Véleménye szerint biztosítani kell, hogy minden európai félelem nélkül használhassa az utcán és nyilvános helyeken az anyanyelvét.

"Hidat szeretnénk építeni a kisebbségi és a többségi kultúra között, hogy elfogadják és támogassák egymást. Az uniónak tisztelnie kell saját nyelvi és kulturális sokszínűségét" - fogalmazott Nagy József.

A 489 szavazattal, 112 ellenszavazat és 73 tartózkodás mellett elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalás közös meghatározást is kért a kisebbségek fogalmára, példaként az Emberi Jogok Európai Egyezményében használt definíciót javasolta.

Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes EP-képviselők az MTI-hez eljutatott együttes közleményükben hangsúlyozták, az EU-nak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén élő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel, ugyanis nincs egységes kisebbségvédelme annak a több mint 50 millió állampolgárnak, akik az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartoznak.

Bocskor Andrea kiemelte, az anyanyelven történő oktatás témaköre hangsúlyosan került be a jelentésbe, amely elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez.

"Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségek megfelelő lehetőséget kapjanak anyanyelvük elsajátítására, illetve az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak. Az oktatáshoz való jog minden ember alapjoga, az anyanyelven történő oktatás ugyanis kulcsszerepet játszik az identitás fejlődésében, hozzájárul a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzéséhez" - fogalmazott.

Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy egyes országokban a megszerzett jogokat is gyakran megvonják vagy szelektíven alkalmazzák. Aláhúzta: biztosítani kell a hagyományos nemzeti kisebbségek számára a név- és nyelvhasználat jogát egyéni és közösségi szinten egyaránt, az élet minden területén.

"Elengedhetetlen a pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférés a kisebbségi közösségek számára, hiszen kimutatható, hogy e támogatások hiánya az egyébként is hátrányosabb helyzetű, a kisebbségek által lakott régiók leszakadásához vezet. Mindezért valóban itt az ideje, hogy az uniós döntéshozók lépéseket tegyenek a nemzeti közösségek jogainak rögzítésében, figyelembe véve a már létező pozitív példákat" - mondta a jelentés elfogadása kapcsán a képviselő.