Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött egyeztetés a kapcsolat rendezéséről, ám jelentős előrelépés azóta sem történt. A tárgyalások tavaly novemberben megszakadtak, mert a koszovói kormány 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Szerbia ennek következményeként szakította meg a tárgyalásokat Koszovóval, és a szerb elnök mindaddig nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, amíg Pristina vissza nem vonja az intézkedést. Ramush Haradinaj koszovói kormányfő viszont leszögezte: a védővámot addig nem törlik el, amíg Belgrád el nem ismeri Koszovó függetlenségét.

Nem osztja viszont a kormányfő nézetét az államfő. Hashim Thaci késznek mutatkozik a kompromisszumra, és ezt az amerikai elnöknek január 8-án küldött levelében is megírta. Szavai szerint készen áll arra, hogy meghozza a szükséges kompromisszumokat annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott megállapodás jöjjön létre, amely minden kérdéses ügyet lefed, és lezárja az "évszázados" vitát Szerbiával, és békét hoz az egész térség számára.

Hashim Thaci már korábban is a megállapodásra törekedett, tavaly nyáron arról beszélt, hogy határmódosítással vagy területcserével lehetne rendezni a vitás kérdéseket, vagyis ha az albánok lakta szerbiai területek Koszovóhoz, míg a szerbek lakta koszovói területek Szerbiához kerülnének. A határmódosítás vagy a területcsere lehetőségét azonban egyelőre a szerb és a koszovói kormány is elutasította.