A koszovói miniszterelnök az N1 boszniai irodájának nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia abban érdekelt, hogy Koszovó ne legyen független ország, a koszovói szerb önkormányzatok közössége viszont egy szerb miniállamá váljon Koszovó területén. Ők csak rombolni akarnak, semmit nem a koszovói szerbekért tesznek, hanem a koszovói albánok ellen - magyarázta. Mint mondta: Belgrád arra törekszik, hogy Koszovó ne legyen működőképes.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovóban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek. Ezekből az önkormányzatokból alakítanák meg azt a közösséget, amely autonómiát biztosítana a kisebbségben élő koszovói szerbeknek, A koszovói kormányfő véleménye szerint a helyi szerbek autonómiatörekvései voltaképpen a Szerbiához csatlakozást készítenék elő, ezért ellenzi a közösség megalakítását.
A koszovói szerb önkormányzatok közösségének létrehozása volt az egyik első pont, amelyről Belgrád és Pristina megállapodott, amikor 2013-ban brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd megkezdődött közöttük. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának kulcsa.
"A kapcsolat normalizálása érdekében a kölcsönös elismerésnek kell a megállapodás középpontjában állnia. Amennyiben Belgrád azt mondja, hogy ez soha nem történik meg, akkor ők a megállapodás ellen vannak" - magyarázta Albin Kurti. Hozzáfűzte, hogy a két fél közötti tárgyalás és megállapodás nem lesz könnyű, de lehetőséget kell adni a párbeszédnek.
Albin Kurti szerdán a koszovói parlamentben is arról beszélt, hogy nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, és soha nem fogja megalakítani. Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője erre reagálva kijelentette: a koszovói miniszterelnök úgy tűnik, mindent megtehet, mert a közösség megalakítását ugyan Brüsszel kérte, ám elutasítása semmilyen következménnyel nem jár Pristinára nézve.
A koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy ő személy szerint lezártnak tekinti Koszovó státusának kérdését, hiszen Koszovó független állam. Ezt a megnyilvánulást nem hagyta szó nélkül Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, aki közölte, ha Albin Kurti lezártnak tekinti a kérdést, akkor ő is annak tekinti, csak ő egy másik, nemzetközi megállapodásra hivatkozva gondol Koszovó helyzetére. Mint mondta: Koszovó státusát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata rögzíti, és Szerbia ezt tekinti mérvadónak.
Az 1244-es határozat az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus lezárását követően fogadta el az ENSZ BT. A dokumentum egyrészt megerősítette az ENSZ tagállamainak elkötelezettségét a ma már nem létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint a térség más államainak szuverenitása és területi épsége iránt, ugyanakkor megismételte azt a korábbi felhívást, amely szerint érdemi autonómiát és valódi önrendelkezést kell biztosítani Koszovó számára, illetve - és Belgrád számára ez a legfontosabb pont - Koszovót Jugoszlávia részeként határozatlan ideig nemzetközi igazgatás alá helyezte.
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közben megszűnt, és Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, így Pristina az ENSZ BT 1244-es határozatát már elavultnak tekinti.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!