A lengyel legfelsőbb bíróság kétségbe vonta az új bírói fegyelmi kamara létjogosultságát
Külföld, 2019.12.05
Az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta csütörtökön a lengyel legfelsőbb bíróság egyik kamarája ugyanazon intézmény másik testületének, az új fegyelmi kamarának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy ennek tagjai nem függetlenek a lengyel kormánytól.
Az ítéletet hozó legfelsőbb bírósági munkaügyi kamara korábban az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bírósághoz fordult a fegyelmi kamara függetlensége kapcsán. Az uniós testület november 19-i ítéletében nem állapította meg a fegyelmi kamarára vonatkozó előírások jogszerűtlenségét. Egyúttal úgy döntött: a kamara függetlenségét nem a luxembourgi törvényszéknek, hanem éppen a varsói legfelsőbb bíróságnak kell megítélnie.
A csütörtöki ítéletben - mely konkrétan egy nyugalmazott, később azonban újból munkába állt bíró esetére vonatkozott - a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája úgy találta: a 2018 szeptemberében megalakított kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a Jog és Igazságosság párt kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. Maga a KRS pedig az ítélethozók szerint szintén "nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól".
A munkaügyi kamara szerint a csütörtöki ítélet irányadó lesz a legfelsőbb bíróság további döntéshozatalában is.
A legfelsőbb bíróság szóvivője, Michal Laskowski az ítéletre hivatkozva úgy vélte: "stabilizálni kellene" a lengyel bíráskodás helyzetét, mégpedig úgy, hogy módosítják a KRS-ről és a fegyelmi kamaráról szóló törvényeket. Addig a különféle szintű lengyel bíróságok új, a jelenlegi KRS támogatásával kinevezett tagjainak meg kellene fontolniuk munkájuk felfüggesztését - jelentette ki.
A KRS elnöke, Leszek Mazur viszont a PAP hírügynökségnek nyilatkozva aláhúzta: a legfelsőbb bírósági munkaügyi kamara ítélete semmiképpen sem vonatkozik az összes lengyelországi bíró státuszára, mivel a döntés tárgya egy bíró egyéni esete volt.
Más szakértői kommentárok szerint a munkaügyi kamara olyan, a törvények tartalmával kapcsolatos ügyekben nyilvánított véleményt, amelyekben igazából csak a lengyel alkotmánybíróság illetékes.
A 25 tagú KRS 15 bíró tagját a korábban módosított törvények nyomán 2018-ban a szejm választotta meg az egyes bírák által benyújtott jelöltlistákról. Mivel Lengyelországban korábban a KRS bíró tagjainak jelölése kizárólag a bírói szervezetek hatásköre volt, az új mechanizmust a lengyel bírák többsége és az ellenzék mellett az Európai Bíróság is kifogásolta.
A csütörtöki ítéletben - mely konkrétan egy nyugalmazott, később azonban újból munkába állt bíró esetére vonatkozott - a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája úgy találta: a 2018 szeptemberében megalakított kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a Jog és Igazságosság párt kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. Maga a KRS pedig az ítélethozók szerint szintén "nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól".
A munkaügyi kamara szerint a csütörtöki ítélet irányadó lesz a legfelsőbb bíróság további döntéshozatalában is.
A legfelsőbb bíróság szóvivője, Michal Laskowski az ítéletre hivatkozva úgy vélte: "stabilizálni kellene" a lengyel bíráskodás helyzetét, mégpedig úgy, hogy módosítják a KRS-ről és a fegyelmi kamaráról szóló törvényeket. Addig a különféle szintű lengyel bíróságok új, a jelenlegi KRS támogatásával kinevezett tagjainak meg kellene fontolniuk munkájuk felfüggesztését - jelentette ki.
A KRS elnöke, Leszek Mazur viszont a PAP hírügynökségnek nyilatkozva aláhúzta: a legfelsőbb bírósági munkaügyi kamara ítélete semmiképpen sem vonatkozik az összes lengyelországi bíró státuszára, mivel a döntés tárgya egy bíró egyéni esete volt.
Más szakértői kommentárok szerint a munkaügyi kamara olyan, a törvények tartalmával kapcsolatos ügyekben nyilvánított véleményt, amelyekben igazából csak a lengyel alkotmánybíróság illetékes.
A 25 tagú KRS 15 bíró tagját a korábban módosított törvények nyomán 2018-ban a szejm választotta meg az egyes bírák által benyújtott jelöltlistákról. Mivel Lengyelországban korábban a KRS bíró tagjainak jelölése kizárólag a bírói szervezetek hatásköre volt, az új mechanizmust a lengyel bírák többsége és az ellenzék mellett az Európai Bíróság is kifogásolta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!