Az európai értékek jelképe című cikkében az újság azt írta: az EU a következő években nehéz kihívásokkal néz szembe, mint a banki és pénzügyi unió konszolidálása, a bonyolult brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalások lezárása, továbbá a közösségi intézmények dinamizálása.

A kancellár visszavonulása nemcsak a német politikát fogja érinteni - állapította meg a lap, hozzátéve, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök azok az európai vezetők, akik a legnagyobb elszántsággal ellenezték a populizmus terjedését a kontinensen a szélsőjobb- és a szélsőbaloldalon.

Az El Mundo szerint a populizmus az, amely a második világháború óta a legnagyobb politikai kockázatot jelenti Európa számára.

Angela Merkel "hosszan tartó és rendezett búcsút" venne a politikától - írja a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska. Úgy látja: gyorsan elveszíti a pártja feletti ellenőrzést az a kancellár, aki egyúttal nem áll az adott tömörülés élén. Ezért nincs semmi garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. A másik veszély Rybinska szerint az, hogy széteshet a CDU/CSU-SPD nagykoalíciója.

Merkel azt reméli, hogy a kereszténydemokratáknak még van esélyük egy - már nélküle megvalósítandó - "új nyitásra" - írja Rybinska. Egyúttal rámutat: erősödik a CDU-tól jobbra álló, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, hasonlóképpen "az egyre pragmatikusabb Zöldek is", a német politikai színtér "hollandizálódik", miközben a német kancellár a migrációs válság kitörése után három évvel sem ismerte be, hogy ebben a kérdésben annak idején hibás döntést hozott.

"Úgy tűnik, hogy a CDU/CSU hanyatlása megállíthatatlan, a CDU vezetésének lecserélése, illetve Merkel lassú távozása mit sem változtat ezen". "Nincs visszaút (...) A német belpolitikában végérvényesen elmúlt a stabilitás időszaka" - szögezi le Rybinska.

A Kommerszant című orosz gazdasági lap szerint "a túlzott toleranciája által tönkretett" Merkel távozása után Németország jobbra fog majd tolódni, és konzervatívabbá válik. A kancellár helyébe elvileg egy kevésbé átideologizált, pragmatikus jobboldali politikus léphet, ami akár hasznára is válhatna az orosz-német kapcsolatoknak, ám a kommentár emlékeztetett arra, hogy Moszkva hasonló várakozásokkal tekintett Donald Trump amerikai elnök megválasztása elé is, de csalatkoznia kellett.

"A diplomatikus és kompromisszumra kész Merkel helyébe olyan politikus léphet, aki nyomást gyakorol, akivel nem lehet megállapodni" - írta a lap, hozzátéve: nem világos, hogy az utódai is ugyanúgy ellen tudnak-e majd állni az Egyesült Államoknak, mint ahogyan azt Merkel teszi Trump esetében.

A kommentár szerint Oroszország köszönetet mondhat Merkelnek az ukrajnai válság megoldását célzó minszki megállapodásokért és a két Északi Áramlat csővezetékért. Azért, mert a pragmatikus német kancellár eldöntötte, hogy a Krím és Ukrajna miatt bevezetett szankciók az energetikát nem érinthetik.

A Jutarnji List című horvát liberális lap arról írt: Angela Merkel még pályafutása elején azt hangoztatta, saját akaratából és méltóságteljesen kíván majd visszavonulni a politikai élettől. "De elfogta a vágy, hogy hatalmon maradjon, és hibázott" - írta a lap, majd hozzátette: nem akkor távozott, amikor akart, hanem amikor a körülmények rákényszerítették.

Az újság szerint nem távozik méltóságteljesen sem, mert nem hozott végleges döntést: lemondott pártelnöki tisztségéről, de továbbra is kancellár maradna. A lap azonban úgy véli: Angela Merkel nem fogja kitölteni mandátumát.

A Vecernji List című jobboldali napilap vezércikkében arról írt: "befejeződött Angela Merkel politikai pályafutása, pedig éppen az ilyen politikusok hiányoznak". Merkel Németországa gazdaságilag erős volt, ezért politikailag hatalommal bírt, ha azt akarták megtudni világvezetők, mit gondol Európa, megvárták míg Angela Merkel megszólalt - írta a lap.

Az újság szerint a német kancellár igazi kereszténydemokrata. Más "gyűlölködő" vezetők diktátorokká válnak, Angela Merkel, aki kommunista Kelet-Németországban élt, és bizonyára volt benne olyan érzés, hogy igazságtalanul bántak vele, ezt soha nem mutatta ki. "Nem érzett mély ellenszenvet senki iránt, nem forralt bosszút és nem bántott meg senkit, hanem megpróbálta a legjobb utat választani az egész közösség szánmára" - húzta alá a lap.