Jens Stoltenberg kiemelte: a csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a szövetségesek megerősítsék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét mint az Európa és Észak-Amerika közötti kötelék hosszantartó megtestesítőjét.

A NATO-csúcson "döntéseket hozunk a katonai szövetség 2030-ig tartó menetrendjéről annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a ma és a holnap kihívásait" - fogalmazott. A főtitkár ezek között Oroszország "agresszív fellépéseit", a terrorizmus okozta fenyegetettséget, a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadásokat, az egyre fejlődő és zavarokat okozni képes technológiákat, az éghajlatváltozás biztonsági hatásait és Kína megerősödését említette.

Stoltenberg korábban, a NATO 2030-ig tartó menetrendjének ismertetésekor hangsúlyozta: azért van szükség a célkitűzések meghatározására, mert a szövetségnek katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie. A tagországoknak jobban ki kell használniuk katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásaikat a társadalmak megerősítéséhez, az olyan veszélyekkel szembeni sebezhetőségük csökkentéséhez, mint a koronavírus, az úgynevezett hibrid fenyegetések vagy az internetes támadások.

"2030-ig még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a hasonló gondolkodású országokkal, például Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával annak érdekében, hogy megvédjük azokat a globális szabályokat és intézményeket, amelyek évtizedek óta szavatolják a biztonságunkat" - mondta.

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. december elején tartották Londonban. A katonai szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozón döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat. A londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről, illetve arról, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe. A résztvevők megbeszélést folytattak Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről, első ízben szóba került Kína megerősödése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt.