Közös sajtótájékoztatójukon Pahor úgy értékelte: a következő időszak egyik legfontosabb eseménye az új Európai Parlament megválasztása lesz. Leszögezte: a sokhelyütt teret nyerő euroszkeptikus diskurzus ellenére, a maga részéről hisz az Európai Unió újjászületésében, és abban, hogy ez a projekt reménykeltő perspektíva marad a nyugat-balkáni országok számára is.

A szlovén elnök felidézte, hogy - a horvát államfővel együtt - társelnöke a volt jugoszláv országok együttműködését szorgalmazó úgynevezett Brdo-Brioni folyamatnak, és úgy vélekedett: a földrész biztonsága szempontjából is fontos, hogy a térség országai az uniós csatlakozás felé haladjanak.

Iohannis megerősítette, hogy a román uniós elnökség számára kiemelt fontosságú téma a nyugat-balkáni integráció. Hozzátette: ebben a folyamatban minden ország "érdemei szerint", a csatlakozási feltételek teljesítése függvényében haladhat előre.

A román elnök megemlítette, hogy a Három Tenger Kezdeményezés szeptemberi bukaresti tanácskozása után a - Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között található - 12 európai uniós tagállam együttműködési fóruma Szlovéniában tartja következő csúcstalálkozóját júniusban és ennek előkészítéséről is egyeztetett szlovén vendégével. Megbeszélésükön a Keleti Partnerség jövőjét és a Fekete-tenger térségének biztonsági kérdéseit is érintették.

A román schengeni csatlakozás kilátásait firtató újságírói kérdésre válaszolva mindkét államfő úgy vélekedett: bár Románia már régóta teljesíti az eredetileg meghatározott technikai előírásokat, aligha lesz tagja a belső határellenőrzés nélküli térségnek, ha nem teljesíti a Hollandia és más országok által utólag támasztott feltételeket.

A szociáldemokrata bukaresti kormánnyal feszült viszonyban lévő jobboldali román államfő hozzátette: azzal mindenki egyetért, hogy Romániának a schengeni övezetben a helye, és ezen a téren Bukarestben is együttműködés van a vitázó felek között, mert a csatlakozás belső konszenzus nélkül nem valósulhat meg.