A távozó koszovói kormányfő szerint egy amerikai diplomata tehet a megbuktatásáról

Külföld, 2020.04.20

Albin Kurti távozó koszovói kormányfő szerint közvetlenül egy amerikai diplomata közbeavatkozása tehet arról, hogy a koszovói kormány a múlt hónapban elbukott a bizalmi szavazáson - közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán hétfőn.

Albin Kurti a kormánya elleni puccsnak nevezte a március 25-i bizalmi szavazást, amelyhez szerinte a koszovói-szerb párbeszédben részt vevő Richard Grenellnek, Donald Trump amerikai elnök küldöttének - jelenleg az Egyesült Államok berlini nagykövetének - is közvetlen köze volt. A távozó kormányfő szerint megbuktatásával, így közvetetetten a szerb-koszovói párbeszéd folytatásával szeretne az Egyesült Államok diplomáciai pluszpontokat szerezni a novemberi választás előtt. Véleménye szerint amennyiben megoldódik a szerb-koszovói ellentét, azzal Washington, illetve az amerikai elnök megmutathatná, hogy a Clintonokkal, a Bushokkal vagy Barack Obamával ellentétben képes megoldani a konfliktusokat.

Mint mondta, személyesen Richard Grenell volt az, aki éket vert a koalíciós partnerek, az általa vezetett Önrendelkezés (Vetevendosje) és Isa Mustafa Koszovói Demokrata Szövetsége (LDK) közé.

Albin Kurti kormánya ellen a kisebbik koalíciós partner, az LDK nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a parlament meg is szavazott, így alig 50 napos kormányzás után a gyakran szélsőséges nézeteket valló Kurtinak távoznia kellett. Kurti szerint az LDK az Egyesült Államok, közvetlenül pedig Richard Grenell nyomása miatt kezdeményezte a bizalmi szavazást.

A távozó kormányfő az interneten közvetített hétfői sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Richard Grenell azért siettette megbuktatását, mert mihamarabb megállapodást akart elérni Szerbia és Koszovó között, és tisztában volt azzal, hogy Kurti nem lesz hajlandó elfogadni bármilyen egyezséget, például a területcserét a két szomszédos ország között, amelyről korábban már a két ország államfője is beszélt.

Richard Grenell a Twitteren reagált a koszovói kormányfő vádjaira. Azt írta: ő a maga részéről soha nem beszélt területcseréről, és jelenlétében senki más sem beszélt ilyen témákról. Emlékeztetett arra is, hogy ezt korábban már számtalanszor elmondta.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!