TV műsor

A török alkotmánybíróság elutasította a 2013-as kormányellenes tüntetések szervezésével vádolt üzletember beadványát

Külföld, 2019.05.22

A török alkotmánybíróság szerdán elutasította a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetések megszervezésével vádolt, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban ülő, ismert török üzletember és emberbarát, Osman Kavala szabadlábra helyezési beadványát - jelentette az NTV török hírtelevízió.

Kavala a saját nevében benyújtott kérelmében azt írta, hogy fogva tartása jogtalan, a nyomozati aktákhoz való hozzáférésének korlátozása pedig, valamint az, hogy előzetes letartóztatását anélkül rendelték el, hogy bíróság elé állították volna, sérti a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogát.

A török és külföldi értelmiségi körökben jó hírnévnek örvendő mecénást 2017. november 1-én tartóztatták le a 2013-as tüntetések finanszírozásáért és koordinálásáért.

Osman Kavalára, illetve 15 jogvédő társára az idén februárban elkészült vádirat súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést róna ki. A dokumentum szerint a Gezi parki tüntetéssorozat lázadási kísérlet volt, amelynek az előkészületeit már 2011-ben megkezdték. A fő vádpont értelmében az érintettek megpróbálták megdönteni a török kormányt, ami miatt az ügyészség mind a 16 vádlottra súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kért, illetve Kavalára ezen felül még 612 évtől 3158 évig terjedő szabadságvesztést.

A Gezi parki események 2013 májusának végén a park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a természetvédők megmozdulása csakhamar kormányellenes tüntetéshullámmá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a demonstráló tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen.

Kavala és 15 társa pere június 24-én kezdődik.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával kitörölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt - magaviseletétől függően - legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés büntetését terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkában kell tartózkodnia, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!