A török alkotmánybíróság elutasította a 2013-as kormányellenes tüntetések szervezésével vádolt üzletember beadványát
Külföld, 2019.05.22
A török alkotmánybíróság szerdán elutasította a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetések megszervezésével vádolt, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban ülő, ismert török üzletember és emberbarát, Osman Kavala szabadlábra helyezési beadványát - jelentette az NTV török hírtelevízió.
Kavala a saját nevében benyújtott kérelmében azt írta, hogy fogva tartása jogtalan, a nyomozati aktákhoz való hozzáférésének korlátozása pedig, valamint az, hogy előzetes letartóztatását anélkül rendelték el, hogy bíróság elé állították volna, sérti a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogát.
A török és külföldi értelmiségi körökben jó hírnévnek örvendő mecénást 2017. november 1-én tartóztatták le a 2013-as tüntetések finanszírozásáért és koordinálásáért.
Osman Kavalára, illetve 15 jogvédő társára az idén februárban elkészült vádirat súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést róna ki. A dokumentum szerint a Gezi parki tüntetéssorozat lázadási kísérlet volt, amelynek az előkészületeit már 2011-ben megkezdték. A fő vádpont értelmében az érintettek megpróbálták megdönteni a török kormányt, ami miatt az ügyészség mind a 16 vádlottra súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kért, illetve Kavalára ezen felül még 612 évtől 3158 évig terjedő szabadságvesztést.
A Gezi parki események 2013 májusának végén a park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a természetvédők megmozdulása csakhamar kormányellenes tüntetéshullámmá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a demonstráló tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen.
Kavala és 15 társa pere június 24-én kezdődik.
A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával kitörölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt - magaviseletétől függően - legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés büntetését terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkában kell tartózkodnia, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
A török és külföldi értelmiségi körökben jó hírnévnek örvendő mecénást 2017. november 1-én tartóztatták le a 2013-as tüntetések finanszírozásáért és koordinálásáért.
Osman Kavalára, illetve 15 jogvédő társára az idén februárban elkészült vádirat súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést róna ki. A dokumentum szerint a Gezi parki tüntetéssorozat lázadási kísérlet volt, amelynek az előkészületeit már 2011-ben megkezdték. A fő vádpont értelmében az érintettek megpróbálták megdönteni a török kormányt, ami miatt az ügyészség mind a 16 vádlottra súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kért, illetve Kavalára ezen felül még 612 évtől 3158 évig terjedő szabadságvesztést.
A Gezi parki események 2013 májusának végén a park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a természetvédők megmozdulása csakhamar kormányellenes tüntetéshullámmá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a demonstráló tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen.
Kavala és 15 társa pere június 24-én kezdődik.
A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával kitörölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt - magaviseletétől függően - legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés büntetését terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkában kell tartózkodnia, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!