A szűkszavú beszámoló szerint Cavusoglu és Déndiasz kétoldalú és regionális ügyekről, köztük a Földközi-tenger keleti medencéje és a Ciprus körül kialakult nézeteltéréseket illetően egyeztetett.

Törökország és Görögország már régóta vitában áll a tengeri határok miatt, de a Ciprus körüli tengerfenéken felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. Mindkét fél magának követeli a jogot ahhoz, hogy energiaforrások után kutasson és próbafúrásokat végezzen a térség ugyanazon részén.

Ankara 2018 őszétől kezdve indította útnak kutató- és fúróhajóit a vitatott területekre, amit Görögország mellett Ciprus is szuverenitása megsértésének tekintett.

A helyzet valamelyest enyhült, mióta szeptember második felében Ankara és Athén jelezte, hogy hajlandó a tárgyalásos rendezésre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt csütörtökön Brüsszelben a görög és a török katonai képviselők technikai megbeszélése után azt közölte, hogy a két fél között konfliktuskezelési mechanizmus, úgynevezett katonai forródrót jött létre a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére.

Cavusoglu a csütörtöki találkozót követően az Anadolu török állami hírügynökségnek Pozsonyban úgy nyilatkozott, hogy a mintegy 20-25 perces megbeszélés során egyetértettek Déndiasszal az energiahordozók feltárásáról és "bizalomépítő intézkedésekről" szóló tárgyalások lefolytatásában. A tárcavezető jelezte: első körben Törökország látja majd vendégül a görög felet, ezért javaslatokat tett a találkozó lehetséges időpontjára vonatkozóan. A török diplomácia vezetője aláhúzta továbbá, hogy abban szintén egyetértés volt közöttük, hogy "még a legnehezebb körülmények közepette is fent kell tartania a párbeszédet".