TV műsor

A török hadsereg újabb egy évig folytathatja szíriai és iraki műveleteit

Külföld, 2020.10.07

A török parlament újabb egy évvel meghosszabbította szerdán a török hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumot - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A felhatalmazást 2014 óta minden évben elfogadják a képviselők. A javaslatot a végrehajtó elnöki rendszer 2018. július 9-ei életbe lépése óta Recep Tayyip Erdogan török államfő hivatala nyújtja be a törvényhozásnak.

Törökország Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016 augusztusában indított hadműveletet Észak-Szíriában. Ennek keretében megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz, el-Báb városok alkotta háromszöget az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettől, valamint az általa szintén terrorszervezetnek tartott szíriai kurd milíciától, a Népvédelmi Egységektől (YPG).

Az YPG alkotja ugyanakkor a gerincét annak a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres koalíciónak, amely az Egyesült Államok legszorosabb helyi szövetségese az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara ezzel szemben úgy véli, hogy az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. Mindazonáltal a törökországi kurd kisebbség függetlenségét követelő PKK főhadiszállása nem Délkelet-Törökországban, hanem az észak-iraki hegyekben van. A török légierő rendszeresen mér csapást a lázadók ottani célpontjaira is.

A török hadsereg 2018. január 20-án Olajág fedőnéven egy második nagyszabású offenzívába kezdett az YPG egyik különálló, Szíria északnyugati csücskében található területe, Afrín körzet ellen, és azt is ellenőrzése alá vonta.

Ankara és helyi arab szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milícia 2019. október 9-én Béke Forrása fedőnéven egy harmadik katonai beavatkozást is indított az YPG-vel szemben, ezúttal Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre, ahol a kurd fegyveresek mintegy 480 kilométer hosszan tartották fennhatóságuk alatt a határ szíriai oldalát.

Az összecsapásoknak az október 17-én született török-amerikai és az október 22-én aláírt török-orosz tűzszüneti megállapodás vetett véget, amelynek értelmében az YPG visszavonult a török határ mellől. A szíriai kormányellenes felkelők oldalán álló Ankara és a damaszkuszi kormányt támogató Moszkva között létrejött egyezség lejártát követően a határövezeti zónában közös járőrszolgálat indult. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át.

A török katonák mindezen túl jelen vannak az ellenzéki milíciák utolsó bástyájának számító, északnyugat-szíriai Idlíb tartomány peremén is, ahol megfigyelőpontokat létesítettek a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó korábbi demarkációs vonal mentén. A területet nagyrészt az al-Kaidával szövetséges Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, valamint más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, úgynevezett mérsékelt
felkelők tartják ellenőrzésük alatt.

Idén februárban a harcok azonban odáig fajultak, hogy már a török hadsereg és az orosz légierő által támogatott szíriai csapatok között is közvetlen összecsapások alakultak ki. Az atrocitások többtucatnyi török és több száz szíriai katona életét követelték.

Végül március 5-én Moszkvában tűzszüneti megállapodást kötött Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Az egyezmény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy a felek egy összesen 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak északi és déli irányban az Aleppó és Latakia városok közötti M4-es autópálya mentén, amelyet orosz-török őrjáratok felügyelnek. A közös őrjárat - a dokumentumnak megfelelően - március 15-én meg is kezdődött az említett autópálya mentén.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!