A Belgrád-Szarajevó autópályáról, Koszovóról és az államhatárokról egyeztetett a boszniai elnökség a szerb államfővel
Külföld, 2017.12.06
A Belgrád és Szarajevó közötti autópálya kiépítéséről, az évtizedek óta fennálló határviták rendezéséről, valamint Koszovó helyzetéről tárgyalt Belgrádban szerdán a boszniai államelnökség három tagja a szerb államfővel.
A találkozót követően Dragan Covic, a háromtagú boszniai államelnökség horvát tagja, illetve soros elnöke sajtótájékoztatón kiemelte, Mladen Ivanic szerb és Bakir Izetbegovic bosnyák elnökkel azért érkezett Szerbiába, hogy a két ország közötti vitás kérdésekről tárgyaljon. Dragan Covic leszögezte, Bosznia-Hercegovina tiszteletben tartja Szerbia területi egységét, és Koszovó státusáról ugyanazt gondolja, mint Szerbia.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét Románián és Bosznia-Hercegovinán kívül mindegyik Szerbiával szomszédos ország, illetve a világ több mint száz állama elismerte.
A koszovói kérdés néhány hete feszültséget okozott Szarajevó és Belgrád között, Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja ugyanis kijelentette: Bosznia-Hercegovinának el kellene ismernie a független Koszovót.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a gazdasági kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta a közös sajtótájékoztatón. Aláhúzta: Bosznia-Hercegovina az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner Szerbia számára, és évről évre nő a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, az idei év első tíz hónapjában például 1,424 milliárd eurót tett ki. Ezt a kapcsolatot tudná még inkább előmozdítani a Belgrádot és Szarajevót összekötő autópálya, amelynek a kiépítését mindkét fél kiemelten fontos projektnek nevezte.
A két ország között évek óta vita folyik a 335 kilométeres határ pontos vonaláról, és ez két vízerőművet is érint, amely jelenleg a két ország határán fekszik. Belgrád azt szeretné, ha úgy húznák meg a határvonalat, hogy mindkét erőmű teljes egészében szerb területen legyen, a boszniai fél azonban ebbe még nem egyezett bele. A szerb fővárost a podgoricai Barral összekötő vasút vonalán is van egy 12 kilométeres szakasz, amely áthalad Bosznia-Hercegovinán, és Szerbia ezt a részt is szeretné saját területének tudni, de erről sem született egyelőre megállapodás.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét Románián és Bosznia-Hercegovinán kívül mindegyik Szerbiával szomszédos ország, illetve a világ több mint száz állama elismerte.
A koszovói kérdés néhány hete feszültséget okozott Szarajevó és Belgrád között, Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja ugyanis kijelentette: Bosznia-Hercegovinának el kellene ismernie a független Koszovót.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a gazdasági kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta a közös sajtótájékoztatón. Aláhúzta: Bosznia-Hercegovina az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner Szerbia számára, és évről évre nő a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, az idei év első tíz hónapjában például 1,424 milliárd eurót tett ki. Ezt a kapcsolatot tudná még inkább előmozdítani a Belgrádot és Szarajevót összekötő autópálya, amelynek a kiépítését mindkét fél kiemelten fontos projektnek nevezte.
A két ország között évek óta vita folyik a 335 kilométeres határ pontos vonaláról, és ez két vízerőművet is érint, amely jelenleg a két ország határán fekszik. Belgrád azt szeretné, ha úgy húznák meg a határvonalat, hogy mindkét erőmű teljes egészében szerb területen legyen, a boszniai fél azonban ebbe még nem egyezett bele. A szerb fővárost a podgoricai Barral összekötő vasút vonalán is van egy 12 kilométeres szakasz, amely áthalad Bosznia-Hercegovinán, és Szerbia ezt a részt is szeretné saját területének tudni, de erről sem született egyelőre megállapodás.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!