A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, 1992. január 9-én ugyanis a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésüket nem koronázta siker. Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.

Szeptember 25-én a köztársaság napjának kijelöléséről rendeznek népszavazást a főként szerbek lakta országrészben annak ellenére, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, és az elhalasztását követelte. A döntés szerint a köztársaság napjának ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országban élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.

Kedden Sefer Halilovic egykori boszniai katonai parancsnok úgy fogalmazott: ha a boszniai szerbek az alkotmánybírósági döntés ellenére is megtartják a referendumot, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság. Halilovic szerint a népszavazás a daytoni békeszerződés "felbontása" lenne, amivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya lépne életbe, és egyben megszűnne a Szerb Köztársaság.

Az elhangzottakra közleményben reagált Ivica Dacic szerb külügyminiszter, aki szerint az 1992-1995-ös boszniai háború katonai parancsnokának kijelentése komoly fenyegetést jelent a térség békéjére és stabilitására. Megfogalmazása szerint Szerbia elég erős ahhoz, hogy megvédje magát, és nem engedi meg a boszniai Szerb Köztársaság megsemmisítését sem. Egyben arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy a béke érdekében lépjen közbe.

Ivica Dacic szerint Sefer Halilovic nemcsak egykori muzulmán katonai vezető, hanem nem hivatalosan Bakir Izetbegovicnak, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagjának a "szóvivője" is, azaz amit Halilovic mond, az voltaképpen Izetbegovic gondolatait tükrözi. "Azért kell a fenyegetéseket komolyan venni, mert azt mutatják, hogy léteznek háborús tervek, amelyek azon alapulnak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem tudna 10-15 napnál tovább kitartani, és Szerbia sem tudná megvédeni" - fogalmazott a szerb külügyminiszter. Hozzáfűzte, szerinte mindenki számára egyértelmű, hogy a népszavazás csak ürügy, amely mögött az a cél áll, hogy háborúval semmisítsék meg Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészét.

Az Egyesült Államokban tartózkodó Aleksandar Vucic szerb kormányfő is aggodalmának adott hangot a kijelentés kapcsán, és azt sem zárta ki, hogy a tervezettnél korábban térjen vissza Szerbiába a fenyegetés miatt.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint viszont Sefer Halilovic nem először tett háborúra uszító kijelentéseket, és véleményét még a bosnyákok sem fogadják el. Mint mondta: nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani a Halilovicéhoz hasonló zavaros kijelentéseknek.

Elemzők szerint egyébként a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább "főpróbája" lehet egy várhatóan 2018-as népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.