A két vezető politikus nyilatkozatot írt alá a két ország, illetve a két nép között fennálló nyitott kérdések megoldásáról. A szerb sajtó szerint a találkozó azért is jelentős, mert hosszú idő után úgy tűnik, a két fél végre valódi megbékélést, a problémák valós megoldását tűzte ki célul. A megállapodás központjában a Horvátországban élő szerb, valamint a Szerbiában élő horvát kisebbség helyzetének javítása állt.

Aleksandar Vucic a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte: a két nép felismerte, hogy mi az érdeke, és nem várt arra, hogy valaki más "rákényszerítse" a kapcsolatok javítására. Egyetértés van a két ország között - folytatta - a migránskérdés és a terrorizmus elleni harc tekintetében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közeljövőben még számos konkrét kérdést kell megoldani, például a két ország közötti, a Duna medrének változása miatt kialakult határvita végére is pontot kell tenni. A kérdéses területhez egyik ország sem ragaszkodik görcsösen - magyarázta Aleksandar Vucic, így amennyiben nem tudnak megállapodásra jutni záros határidőn belül, a nemzetközi bíróság döntését mindkét fél el fogja fogadni. Leszögezte: a szerb-horvát viszony alakulása a térség egészére hatással van.

Kolinda Grabar-Kitarovic kiemelte, hogy az utóbbi években nagyon kevés előrelépés történt a két ország között, éppen ezért nagyon fontos, hogy most a legfontosabb kérdésekről tudott tárgyalni a szerb miniszterelnökkel. "Úgy gondolom, hogy a szerbiai és a horvátországi gondok is főleg a kommunikáció hiánya miatt adódtak" - fogalmazott a horvát elnök.

Az európai integrációról ez alkalommal nem esett szó - hangzott el a szabadkai sajtótájékoztatón. A kérdés azért lehetett volna fontos, mert Horvátország csak június elején egyezett bele abba, hogy megnyissák Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak következő, 23. fejezetét. Korábban azért gátolta a fejezetnyitást, mert szerinte nem teljesültek az ahhoz szükséges feltételek. A horvát politikusok akkor azt mondták, nem engedélyezik Szerbia csatlakozási tárgyalásainak folytatását mindaddig, amíg Belgrád vissza nem vonja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak szerb bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.

A szabadkai sajtótájékoztatót megelőzően Aleksandar Vucic és Kolinda Grabar-Kitarovic a horvát-szerb határ horvát oldalán fekvő, többségében szerbek lakta Dályát (Dalj), valamint a Szabadka melletti, többségében horvátok lakta Alsótavankutat (Donji Tavankut) látogatta meg.