A tájékoztatás szerint Sir Simon Gass, Boris Johnson brit miniszterelnök afganisztáni különmegbízottja és Martin Longden, az Afganisztánban akkreditált, de Dohában működő brit diplomáciai képviselet ügyvivője utazott Kabulba, ahol Amir Hán Muttakival, a tálib vezetés külügyminiszterével, illetve Abdul Szalam Hanafi és Abdul Gáni Baradar miniszterelnök-helyettesekkel találkoztak.

A kabuli brit nagykövetség személyzete a tálib hatalomátvétel után Katarba települt át; azóta ez volt az ez első közvetlen hivatalos kapcsolatfelvétel Kabulban a két ország között.

Dominc Raab akkori brit külügyminiszter a múlt hónap elején, a londoni alsóházban tartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy a brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de "kapcsolattartásra" készen áll.

Raab - akit azóta Boris Johnson miniszterelnök az igazságügyi tárca élére helyezett át és miniszterelnök-helyettessé nevezett ki - hozzátette: Nagy-Britannia "ahhoz kalibrálja" majd cselekedeteit, hogy a tálibok milyen döntéseket hoznak és mit tesznek.

A brit külügyminisztérium keddi ismertetése szerint a két magas rangú brit diplomata arról tárgyalt a kabuli tálib vezetéssel, hogy Nagy-Britannia miként tudna segíteni az Afganisztánban kialakult humanitárius válság leküzdésében.

Sir Simon Gass és Martin Longden a megbeszélésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy Afganisztán ne váljon a terrorizmus táptalajává.

Leszögezték azt is, hogy biztonságos kijutási lehetőséget kell biztosítani mindazoknak, akik távozni akarnak Afganisztánból.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két brit kormánytisztviselő a tálib vezetőkkel tartott megbeszélésen felvetette a kisebbségekkel szembeni bánásmódot, valamint a nők és a lányok jogainak érvényesülését is.

Boris Johnson nemrégiben, a londoni alsóházban felszólalva azt mondta: hiba lenne, ha bármely külföldi ország "idő előtt és kétoldalú alapon" elismerné az afganisztáni tálib vezetést.

A brit kormányfő szerint azoknak az országoknak, amelyek odafigyelnek Afganisztán jövőjére, közös magatartási feltételrendszert kell kidolgozniuk az afganisztáni tálib vezetés részére, mielőtt együttes döntésre jutnak arról, hogy elismerik-e a kabuli kormányt, és ha igen, milyen feltételekkel.

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát.

Ken McCallum a BBC rádiónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Afganisztánban történtek "lélektani, morális ösztönzést" adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek.

Hozzátette: az Afganisztánból "exportált" terrorizmus megfékezése még akkor sem lenne egyszerű feladat, ha az új afganisztáni tálib vezetés teljes jóhiszeműséggel törekedne erre, de természetesen azzal is számolni kell, hogy a tálibok jóhiszeműsége ebben a kérdésben "nem maradéktalan".