A kancellár telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel a műveletekről, és megállapodtak abban, hogy összehangolják saját állampolgáraik és az afgán segítők kimentését Kabulból, és kölcsönösen segítik egymást.

Angela Merkel tárgyalt az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) vezetőjével, Filippo Grandival is. Ezzel kapcsolatban egy keddi tájékoztatóján aláhúzta, hogy először az Afganisztánnal szomszédos országok támogatásáról kell tárgyalni, és második lépésként lehet "elgondolkodni" arról, hogy különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, méghozzá "ellenőrzött" módon.

A német légierő (Luftwaffe) első szállítógépe a kabuli nemzetközi reptéren uralkodó rendezetlenség miatt csak hét embert szállított az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe, de az Airbus A400M-mel megérkezett a Bundeswehr gyorsreagálású hadtestének (DSK) egy alakulata, amelynek feladata az evakuálás biztosítása. Munkájuk révén a második katonai géppel már 125 embert juttattak ki Afganisztánból, köztük németeket, afgánokat és más országok állampolgárait.

A tervek szerint az afgán főváros és Taskent közötti légi híd révén naponta legalább 400 embert helyeznek biztonságba. Elsőként a német állampolgárok kimentésére összpontosítanak, majd a Bundeswehr, valamint a segélyszervezetek és egyéb német szervezetek afgán segítőit igyekeznek családostul kimenekíteni a radikális iszalmista tálibok uralma alá került országból. A németeket és az afgánokat együttvéve tízezer ember kimentését tervezik. Taskentből charterjáratokkal szállítják őket tovább Németországba.

Azonban egyelőre csak a német állampolgárok elszállítása tűnik biztosan megvalósíthatónak - jelezte Heiko Maas külügyminiszter kedi berlini tájékoztatóján. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel a repülőtér térségében, és a külföldi állampolgárokat ugyan automatikusan átengedik, de arra nincs garancia, hogy a Bundeswehr, a szövetségi rendőrség vagy a fejlesztési szervezetek afgán munkatársai is átjutnak az ellenőrzésen. Ezért számukra "sokkal veszélyesebb a helyzet" Kabulban - mondta a német diplomácia vezetője.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.

Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból. A tálibok a nemzetközi erők kivonulását kihasználva nagyszabású offenzívát indítottak, és az ország legnagyobb részének elfoglalása után, vasárnap Kabult is ellenőrzésük alá vonták.

A német kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csak azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.