Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap a reggeli, nyomtatott kiadásában még azt írta, hogy a művelet hétfőn kezdődhet.

Azonban a nap közben a fővárosba, Kabulba is betörő tálibok előrenyomulása miatt már vasárnap elkezdték az akciót, elsőként a nagyjából húsz nagykövetségi dolgozót igyekeznek biztonságba helyezni - mondták katonai források a Der Spiegel című hírmagazinnak.

A magazin a hírportálján közölt összeállításában azt írta, hogy rohamtempóban ürítik ki a nagykövetséget. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz azzal a mintegy nyolcvan további német állampolgárral, akik Kabulban vannak és nem a nagykövetségen dolgoznak. Az biztos, hogy a Bundeswehr megpróbálja a lehető legtöbb német állampolgárt kijuttatni az országból.

A külügyminisztérium hivatalosan csak annyit közölt, hogy a kabuli nagykövetséget bezárták. Egyben felszólították az Afganisztánban tartózkodó német állampolgárokat, hogy a biztonsági helyzet gyors romlása miatt a lehető leghamarabb távozzanak.

A berlini vezetés eddig csak a német állampolgárok, valamint a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezte. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait - például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket - is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

Ezzel kapcsolatban vasárnap több vezető médiavállalat és sajtóorgánum, például a Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung című lap és a Deutsche Welle nemzetközi közszolgálati médiaszolgáltató társaság egy közösen jegyzett nyílt levélben azt kérte Angela Merkel kancellártól és Heiko Maas külügyminisztertől, hogy gondoskodjanak afgán munkatársaik kimentéséről, méghozzá gyorsan.

Ezek az emberek nincsenek sokan, családjukkal együtt csupán néhány tucatnyian, jelentőségük a német nyilvánosság tájékoztatásában mégis hatalmas volt az utóbbi csaknem két évtizedben, és a tálibok hatalomátvétele miatt "üldöztetés, rabság, kínzás és halál fenyegeti őket" - írták.

Angela Merkel szombaton egyeztetett a mentőakcióról Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére viszont a tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok előretörése miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva indítottak átfogó offenzívát az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen. Szombatig az ország területének több mint kétharmadát vonták ellenőrzésük alá, a fővárost vasárnap érték el.