Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság uniós kezelésének következtében a "régi nagy tagállamok" végletesen eladósodtak. A koronavírus-járványra utalva közölte, hogy az EU ismét válsággal szembesült, amire válaszként az intézményrendszer "iszonyat hitelbe veri magát" és a tagállamokat.

Kovács István álláspontja szerint a magyar belpolitikában a helyreállítási alap baloldali olvasata, hogy az egy brüsszeli "adomány", amelyért cserébe az EU elvárja, Magyarország tartsa be az európai normákat, amelyek között a jogállamiságot említette. A baloldali vélekedésre reagálva a stratégiai igazgató azt hangoztatta: "több sebből vérzik ez az állítás".

Az Alapjogokért Központ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: a helyreállítási alap nem adomány, hanem olyan hitel, aminek következtében fennáll annak a veszélye, hogy adósságspirálba kerülhetnek a tagállamok. "Nem véletlen, hogy nagy régi eurozóna-tagállamok sem veszik fel ezt a hitelt" - mondta.

Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője a többi között úgy vélte: hogy mivel a tagállami vezetők tavaly nyáron ellenálltak a többéves pénzügyi keretre való örökkötvény-kibocsájtás ötletének, ezért az Európai Bizottságnak (EB) "kellett találnia egy olyan utat", amivel hitelfüggőségbe szorítja a tagállamokat.

Mint hozzátette, a helyreállítási alap összege mintegy 670 milliárd euró, aminek mintegy fele - 300-350 milliárd euró - hitel. Ezt a lehetőséget mindössze hat-hét tagállam - köztük Lengyelország, Szlovénia, Portugália, Görögország, Olaszország - igényelte, tehát - álláspontja szerint - az EB által kínált megoldás nem találkozik a tagállamok véleményével.

Kovács Attila úgy látta: a helyreállítási alap precedenst teremt arra, hogy 30 évre eladósítsa magát az unió, ami a többéves költségvetések tárgyalásakor, például 2027-ben újra visszaköszönhet.

Az uniós projektvezető kitért arra is, hogy a helyreállítási alap kilépett a normál keretrendszerből és a politikai zsarolás eszköze lett. A magyar terv elfogadásáról úgy vélte, Brüsszel a jövő tavaszi választások előtt "fog találni olyan fals kifogásokat", amikkel késleltetheti annak elfogadását.