Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: legújabb elemzésükben arra keresték a választ, hogy az EB valóban a polgárok érdekei alapján dolgozik-e, és ehhez az Európa Unió saját közvélemény-kutatásait, az Eurobarométer eredményeit vették alapul.

Hangsúlyozta, az EB döntéshozatalában a tagállamok polgárainak akarata kell, hogy érvényesüljön, ehhez képest a bizottság olyan ideológiai és szimbolikus témákat tűzött zászlajára, amelyek nem jelennek meg az európai polgárok által legfontosabbnak tartott témák között.

Utóbbiakra példaként említette, hogy az Eurobarométer-felmérések szerint 2019-ben a migráció és az ahhoz kapcsolódó fenyegetések - a terrorizmus és a közbiztonság - volt ilyen téma, míg tavaly a koronavírus-járvány miatt "átterelődött a fókusz" a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásaira.

Kovács István azt mondta, hogy jogállamisági kérdések miatt az EB rendszeresen Magyarországot és Lengyelországot állítja pellengérre, ugyanakkor uniós közvélemény-kutatások szerint éppen az ezekben az államokban élők többsége gondolja úgy, hogy a hazájában nincs gond a demokráciával.

A magyar adatok az átlag fölöttiek, 54 százalék elégedett a hazai demokráciával, más országokban jelentősen 50 százalék alatti ez az érték - húzta alá.

Hozzátette: ezzel szemben például a Spanyolországban és Görögországban élőknek csupán mintegy harmada érzi úgy, hogy van beleszólása a közéletbe, de ezek az országok mégsem szerepelnek az EB jogállamisági aggályait megfogalmazó dokumentumokban.

Az eseményen kiosztott elemzés szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a koronavírus okozta rendkívüli helyzet során sem lépett hátrébb a bizottság a saját politikai agendájának érvényre juttatásában. Ugyanannyi politikai vagy ideológiai töltetű javaslattal állt elő erre az évre is, mint 2020-ban.

Az Alapjogokért Központ úgy látja, az új javaslatok jelentős része azt célozza, hogy az uniós intézmény "az általa renitensnek kikiáltott országokat", élükön Magyarországgal, próbálja sarokba szorítani.

Kovács István zárásként kijelentette, hogy a bizottság nem az európai polgárok akarata szerint végzi a tevékenységét, és ez idegen a testület eredeti funkciójától, illetve a tagállamok állampolgárainak akaratától is.

Kérdésre válaszolva azt mondta, Brüsszelben megvan a felismerés arra, hogy az unió "jelenlegi iránya tévút". Az igazgató azonban attól tart, ezt arra fogják felhasználni, hogy a föderális Európa, az Európai Egyesült Államok irányába tegyenek lépéseket.

Ehhez kapcsolódva Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője arról beszélt, hogy az EB a koronavírus-járvány okozta figyelmet kihasználva "titokban" akarja azokat a konfliktusos anyagokat átvinni az uniós jogalkotás rendszerén, amelyeket éles politikai csatában nem tudna. Ezek között említette a bizottság demokrácia-, migrációs és "gendercsomagjait".