Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója felidézte: 2015-től az új típusú migráció az egész Európai Unió egyik elsőszámú problémájává vált, amely előtt az EU vezetése tanácstalanul állt. Csak nagyon kevés tagállam - köztük Magyarország - helyezkedett határozott álláspontra - tette hozzá.

A magyar álláspont szerint akinek nincs keresnivalója, az ne jöjjön Európába, bármilyen, az illegális migránsokat szétosztó kvóta elfogadhatatlan és a meglévő szabályoknak, köztük a schengeni kódex rendelkezéseinek, mindenkinek meg kell felelni - emlékeztetett, arra is kitérve, hogy az EU vezetése folyamatosan "megpróbálta szégyenpadra ültetni" Magyarországot és a visegrádi négyeket (V4).

Az új csomagra térve Kovács István közölte: az EB új alapot, új érát kíván teremteni. Üdvözlendőnek nevezte, hogy a határvédelem kiemelt hangsúlyt fog kapni, illetve a problémákat megpróbálják a kibocsátó országokban kezelni. Megjegyezte: a magyar álláspont korábban is ez volt.

Kovács István megfogalmazása szerint azonban nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a javaslat másik hangsúlyos eleme továbbra is egy kvótán alapszik. Már nem a szétosztás az elsődleges, de végső soron a tagállamoknak át kell venniük illegális migránsokat - mutatott rá, majd megjegyezte: remélhetőleg a magyar kormány továbbra sem fogja ezeket a részeket elfogadni.

Kovács Attila, a központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője felidézte az EB-nek a témában tartott szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Ezek között említette Ursula von der Leyen EB-elnök nyilatkozatát, amely szerint az új paktum célja a tagállamok "megbomlott viszonyának" rendezése, valamint az EU-s intézmények iránti bizalom helyreállítása. Kiemelte továbbá a közös szolidaritást hangsúlyozó nyilatkozatokat, és arról is beszélt, hogy a szerdai sajtóeseményen már megkezdődött az új csomagra való "érzékenyítés".

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes úgy fogalmazott, az új célkitűzések "jó irányba haladnak (...), de az ördög a részletekben van". Kötelező szétosztás helyett kötelező felelősségvállalás szerepel az új csomagban - közölte.

Álláspontja szerint az új rendszer ismét arra épít, hogy az EU külső határaihoz érkező illegális migránsok bebocsátást nyerjenek az unióba. Példaként említette, hogy elkülönítik azokat, akik valószínűleg nem jogosultak menekültstátuszra és 12 héten belül egy gyorsított eljárást folytatnak le velük szemben. Úgy folytatta: ha ez ennyi idő alatt nem sikerül, akkor "ugyanúgy be kell engedni őket az EU-ba".

Hozzátette: az új paktumban a harmadik országokkal való együttműködés sem jelenik meg olyan hangsúlyosan, mint ez a szétosztási mechanizmus. A magyar álláspont mindig az volt, hogy az EU-n kívül kell dönteni arról, ki jöhet az unióba és ki nem - jelezte Kurucz Orsolya, aki úgy értékelt: az új csomag ezen része ellentétes "Magyarország és egyre több tagállam" álláspontjával.

Összegzésként megállapította: az "elvileg meghirdetettekkel szemben" az EB-nek nem sikerült minden tagállami álláspontot befogadnia. "A kvóták nem működtek akkor sem, és komoly kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy most fognak-e" - hangoztatta.