A szociálliberális kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) számos előírását, ám ezek jelentős része alkotmányellenesnek bizonyult. Áprilisban a koalíció megpróbálta megmenteni azokat a módosításokat, amelyek tavaly nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn, de amelyekkel szemben Iohannis most újabb alkotmányossági óvást emelt.

Korábban a kormánykoalíció egyebek közt azzal indokolta a büntetőjog módosításának szükségességét, hogy ki kell igazítani azon előírásait, amelyek az évek során alkotmánysértőnek bizonyultak. A nyári törvénymódosítás során azonban nem minden ilyen cikket sikerült úgy módosítaniuk, hogy az már megfeleljen az alkotmányossági elvárásnak.

Az elnök mostani óvásában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a parlament nem próbálkozott még egyszer ezeknek a cikkeknek a kijavításával, hanem letett módosításukról, hogy mielőbb hatályba léptethesse a reformnak azt a részét, amellyel nem volt gond. Így azonban a régi, szintén alkotmányellenes előírások maradnak érvényben.

Romániában a szociáldemokraták 2016-os decemberi választási győzelme óta az igazságszolgáltatás körül folyik a politikai háború a kormányoldal és jobboldali elnök között, a mostani óvás ennek a konfliktusnak egy újabb ütközete.

A szociálliberális PSD-ALDE koalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni. A jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő viszont azt szorgalmazza, hogy egyetlen bűnös se ússza meg a felelősségre vonást. Utóbbiak szerint a módosításokkal a kormányoldal "bűnözők paradicsomává" teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusainak felelősségre vonását.

Iohannis népszavazást is kiírt május 26-ára, az európai parlamenti választások napjára két igazságügyi témában. Az államfő referendummal tiltatná meg, hogy Romániában amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot.