A testület ugyan Ohio kérésére hozta meg döntését, de határozatában valamennyi szövetségi államra érvényesnek mondta ki, hogy jogukban áll a választópolgárok egy részét törölni a választói névjegyzékből. Ohio állam fordult azzal a kérdéssel a washingtoni legfelsőbb bírósághoz, hogy vajon a névjegyzék aktualizálásakor törölhet-e olyan állampolgárokat, akik nem járnak rendszeresen szavazni. Az alkotmánybíróság 5:4 arányban meghozott döntése indoklásában Samuel Alito bíró leszögezte: a testület nem azt vizsgálta, hogy "vajon ez az ideális módszer-e a választói névjegyzék naprakészen tartásához", hanem az egyetlen szempont az volt, nem sérti-e a szövetségi törvényt. "Ez nem az az eset" - hangsúlyozta a főbíró.

A szövetségi törvények értelmében, ha valaki két éven keresztül nem jelenik meg a lakhelye szerinti szavazó helyiségben, az illetékes választási iroda felszólítja, hogy igazolja a lakhelyét. Ha ezek után további négy évig nem vesz részt a szavazáson, akkor - feltételezve, hogy megváltozott a lakhelye - törölhetik a választói névjegyzékből. A voksolás lehetőségének szűkítése több szövetségi államban vita tárgya. Ohión kívül hat szövetségi államban - Oklahomában, Georgiában, Nyugat-Virginiában, Pennsylvaniában, Oregonban és Montanában - döntöttek úgy a helyi törvényhozók, hogy a nagyon ritkán voksolókat törlik a választói listáról. Ezzel szemben tizenkét államban - köztük New Yorkban és Kaliforniában - kifejezetten ellenzik és a választói jog csorbításaként értékelik ezt a lépést.

Elemzők szerint a legfelsőbb bíróság hétfői döntése más tagállamokat is bátoríthat potenciális szavazók listáról történő törlésére, ami a novemberben sorra kerülő félidős választások eredményei szempontjából nem lenne jelentéktelen lépés.