A jelentés szerint a januártól június végéig terjedő időszakban idén 562 ilyen esetet jelentettek, míg tavaly ez a szám 257 volt az első félévben. Az incidensek jelentős többségének hátterében a koronavírus-járvány, illetve a közel-keleti konfliktus áll.

Az antiszemita megnyilvánulások több mint felét (331) sértő magatartásformák, illetve szóbeli gyalázkodások teszik ki. Ezen túlmenően 154 esetben olyan internetes tartalmakat jegyeztek fel, amelyek nyilvános antiszemita szidalmakat, üzeneteket hordoznak. A bejelentett esetek listáján 58 rongálás, 11 fenyegetés és 8 tényleges fizikai bántalmazás szerepel.

Nagy részüket (244) a jelentés szerint szélsőjobboldali politikai indíttatásból követték el, ugyanakkor 71 esetben muzulmán hátteret azonosítottak be. Az utóbbi csoport elkövetői agresszívabb magatartást tanúsítottak, mint szélsőjobboldali társaik.

Baloldali motivációval 100 túlkapást regisztráltak, míg 147 incidenst nem tudtak egyértelműen besorolni.

"Ha az antiszemitizmus ellen nem ott küzdünk, ahol az szavak formájában megjelenik - a villamoson, az iskolában, a stadionban vagy éppen a Facebook-on - akkor a szavak nagyon gyorsan tettekké válhatnak" - jelentette ki Oskar Deutsch, az IKG elnöke. Hozzátette: az Izraelt érintő, illetve a koronavírus-járvánnyal összefüggő antiszemita összeesküvés-elméletek és a holokauszt bagatellizálása ellen össztársadalmilag kell fellépni.

Karl Nehammer belügyminiszter is reagált a frissen publikált adatokra. "Az antiszemitizmus elleni harc része az osztrák identitásnak, és (e harc) országunk történelmi felelőssége is" - jelentette ki a tárcavezető.