Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján Avramopulosz hangoztatta, hogy az illegális bevándorlók száma lényegesen csökkent, de egyes tagállamok politika reakciója továbbra sem változik.

Az uniós erőfeszítések ellenére mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják illegális módon átlépni Európa határait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU a jelenséget ne tudná kezelni. Kezelhetetlenné válik ugyanakkor, ha az egyes országoknak egyedül kell fellépniük ellene - hangsúlyozta a biztos.

"Az Európai Unió a humanitárius értékek, a szolidaritás térsége. Ha ezeket az értékeket nem tartják tiszteletben, nem beszélhetünk Európáról" - fogalmazott.

Avramopulosz köszönetet mondott azoknak a tagállamoknak, amelyek menekülteket fogadnak be a nemrégiben Máltán kikötni engedett mentőhajóról. Ezek az országok bizonyítják az európai szolidaritást a legkonkrétabb módon - tette hozzá.

Mint hangsúlyozta, az EU nem követhet szervezetlen megoldásokon alapuló politikát a migrációval kapcsolatban. Valós, fenntartható, kiszámítható szolidaritási mechanizmusokra van szükség, hogy az unió megőrizze erkölcsi és emberi értékeit - mondta.

Közölte, hogy egy közös migrációs megközelítés elfogadásáig az Európai Bizottság ideiglenes megoldások kidolgozásáról tárgyal az egyes tagállamokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy az unió még szolidárisabban lépjen fel a bevándorlásnak legjobban kitett tagországokkal.

Itt az idő az unió menekültügyi szabályainak frissítésére. Itt az idő, hogy a kormányok vállalják a felelősségüket, és ne az Európai Bizottságot hibáztassák a fenntartható megoldások meghozatalának elmaradásáért. "Ez Európa utolsó lehetősége" - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő leszögezte: ha az Európai Unió valóban segíteni szeretne, akkor meg kell tudnia akadályozni, hogy migránsok ezrei kockáztassák az életüket a Földközi-tengeren, nyilvánvalóvá kell tennie, hogy illegálisan nem lehet belépni a kontinensre, fel kell számolnia az embercsempész-hálózatokat.

Rámutatott, a probléma demográfiai okokból a következő évtizedekben sem fog megszűnni, és a kötelező kvóták vagy a humanitárius vízumok nem jelentenek megoldást, az ezekhez hasonló félreérthető jelzések pusztán ösztönzést jelentenek.

"Európának meg kell tudnia védenie a külső határait szárazföldön és tengeren egyaránt, ezt várják el tőlünk választópolgáraink" - fogalmazott.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője a csaknem három hétig Málta partjainál veszteglő mentőhajókon várakozó menedékkérők ügyéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy átmeneti megoldásra lenne szükség, ugyanis "továbbra sincsen esély a dublini menekültügyi szabályok reformjára, mert a tagállamok egy része politikai önzésből, ostoba félelem- és gyűlöletkeltő politika okán nem hajlandó ennek aláírására".

Ezen ideiglenes megoldásnak legalábbis az új EP júliusi megalakulásáig biztosítania kellene a tengeren kimentett menedékkérők szétosztását az erre önként vállalkozó tagországok között, a kimaradóknak pedig technikai és pénzügyi segítséget kellene nyújtaniuk a többieknek - jelentette ki.

"Szégyenletes lenne, ha képtelenek lennénk ezen a mai helyzeten változtatni" - mondta.