A több évig folytatott társadalmi konzultáció után a szerdai kormányülésen elfogadott és a törvényhozás elé terjesztett javaslat szerint ki kell egészíteni az alaptörvény hatodik cikkelyét, amely a házasság és a család intézményének, illetve a gyermekek és az anyák védelméről szól.

A kiegészítés kiindulópontja az gyermekek jogairól szóló 1990-es nemzetközi egyezmény, amely az alapvető emberi jogok közé sorolja a gyermekek jogait.

A tervezett német megoldás szerint az alaptörvény módosításával alkotmányos rangra kell emelni, hogy minden gyermeknek joga van önálló személyisége kifejlesztéséhez, és ezt a jogot tisztelni és védeni kell. Rögzíteni kell azt is, hogy tekintettel kell lenni a gyermekek érdekeire, és biztosítani kell, hogy meghallgassák, mérlegeljék véleményüket az őket érintő ügyekben.

Ugyanakkor a módosítás azt is tartalmazza, hogy a gyermekek jogai nem érintik - így nem is korlátozzák - a gyermekek gondozására, nevelésére és képviseletére vonatkozó szülői felel ügyeleti jogot.

A módosító javaslat a kormánypártok - az ügyben mérsékelt és főleg a szülői felügyeleti jog fontosságát hangsúlyozó CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a gyermekek jogainak erősítésére törekvő szociáldemokraták (SPD) - kölcsönös engedményeken alapuló megegyezését tartalmazza. Parlamenti elfogadása kétséges, mert az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, így a kormánypártok ellenzéki támogatásra szorulnak. Az ellenzéki oldalon a Zöldek pártja és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szerint nem kellően határozott a módosítás, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pedig feleslegesnek tartja a gyermekek jogainak beemelését az alaptörvénybe.