A politikust ezen felül még "a Török Köztársaság nyilvános megvetésével", "köztisztviselő megsértésével", "gyűlöletkeltéssel és ellenségeskedésre szítással", valamint "terrorpropagandával" vádolják.

Az ügyészség 4 év 10 hónaptól 17 évig terjedő börtönbüntetést kért Kaftancioglura.

A vád alapját a politikusnak a közösségi médiában található, egyes 2012 utáni bejegyzései képezik. Egyebek között olyanok, amelyeket a 2013 májusában kezdődő Gezi parki kormányellenes tüntetésekkel, valamint a 2013. decemberi korrupciós botránnyal kapcsolatban osztott meg. Kaftancioglu ügyvédei szerint a feltüntetett bizonyítékok között olyan "hamis bejegyzések" is szerepelnek, amelyeket számítógéppel generáltak.

A tárgyalást megelőzően százak gyűltek össze a bíróság épülete előtt, köztük Fazil Say világhírű török zongoraművész, valamint számos CHP-képviselő és civil aktivista. A CHP elnökhelyettese, Eren Erdem helyszíni sajtótájékoztatóján azt mondta: az ilyen és ehhez hasonló perek koncepciós, politikai perek, amelyek megrengetik az országnak az igazságba vetett bizalmát. "Veszíteni fognak, akik az ellenzék elfojtására fegyverként akarják használni az igazságszolgáltatást" - fogalmazott. A török kormánypártnak címezve szavait azt kérdezte: bosszút álltok azért, hogy a CHP jelöltje nyerte a vasárnapi isztambuli főpolgármester-választást, amiben Kaftancioglunak is nagy szerepe volt?

A pénteki tárgyalás mindössze egy órán át tartott, az ülést július 18-ra elnapolták.

Kaftancioglu a tárgyalás után tartott beszédében kijelentette: egyeseket zavar, hogy Isztambulban "fellobbant a remény lángja". Rámutatott, hogy a vádirat a március 31-ei, érvénytelenített isztambuli főpolgármester-választást követően készült el, amelyet a CHP jelöltje egyszer már megnyert.

A vasárnap megismételt szavazáson a CHP színeiben induló Ekrem Imamoglut ezúttal nagy arányú fölénnyel választották főpolgármesterré. Az Erdogan vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 15 év után először veszítette el a legnépesebb város vezetését.

Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő a 2016. július 15-ei puccskísérlet után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. Önmagában a török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.