Josep Borrell hangsúlyozta, hogy az ország demokratikus gyökereit, köztük a jogállamiságot, az Alkotmányt és a jogszabályi kereteket tiszteletben kell tartani, a tunéziai nép kívánságai és törekvései iránti figyelmet pedig meg kell őrizni.

"A demokrácia megőrzése és az ország stabilitása elsőbbséget élvez" - fogalmazott.

Az Európai Unió és tagállamai továbbra is támogatásukról biztosítják Tunéziát a koronavírus okozta világjárvány és gazdasági válság legyőzésére kifejtett erőfeszítéseinek sikere érdekében - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.

A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfő politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükről. Vasárnap erőszakba torkolló tiltakozások voltak szerte az országban, ahol a kormány távozását és új választások kiírását követelték. A tunéziai elnök hétfőn menesztette Brahím Bartadzsi védelmi és Haszná bin Szlimán igazságügyi minisztert, nem sokkal azután, hogy leváltotta Hisám Masísi miniszterelnököt és felfüggesztette harminc napra a parlament működését a "társadalmi béke helyreállítása, az állam és a társadalom megvédése érdekében".