Az EU Tanácsának csütörtöki brüsszeli tájékoztatása szerint az intézkedések jelenleg tíz embert érintenek, akiket vagyoni eszközeik befagyasztásával sújtottak, és nem juthatnak európai uniós vízumhoz. Emellett tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket bocsátani a rendelkezésükre.

A kongói választási folyamat akadályozására és az emberi jogok ehhez kapcsolódó megsértésére reagálva az uniós tagországok külügyminisztereiből álló tanács 2016. december 12-én, illetve 2017. május 29-én fogadta el a szóban forgó szankciókat. A miniszterek akkor arra szólították fel az összes kongói politikai szereplőt - mindenekelőtt a kongói hatóságokat és intézményeket -, hogy töltsenek be konstruktív szerepet a választási folyamatban.

Az uniós külügyi tanács úgy vélekedett, hogy a meglévő intézkedések a jelenlegi politikai helyzetben továbbra is érvényesek, és hasznosak a büntetlenség elleni küzdelem, valamint az emberi jogok állami és nem állami szereplők általi újabb megsértésének megelőzése szempontjából. Hangsúlyozták: az EU-t különösen aggasztják az ENSZ jelentései, amelyek gyakran arról számolnak be, hogy a valós életben és az online térben is terjed az etnikai csoportok vagy közszereplők elleni erőszakra, diszkriminációra és ellenségeskedésre buzdító gyűlöletbeszéd.

A Tanács a helyzet alakulásának fényében tovább vizsgálja a korlátozó intézkedéseket, és készen áll azok kiigazítására is - tették hozzá.

A kongói alkotmány szerint Joseph Kabila elnök mintegy 17 éve tartó mandátuma 2016. december 20-án lejárt, de az államfő az elnökválasztás elhalasztására hivatkozva hivatalában maradt. Ezt követően tüntetések kezdődtek, amelyek végén az a megállapodás született az ellenzékkel, hogy a választást legkésőbb 2017 végéig meg kell tartani. Ezt azonban később 2018 végére halasztotta az ország választási bizottsága. A 2018. december 30-án tartott elnökválasztáson végül Félix Tshisekedi ellenzéki jelölt nyert. Tshisekedi az első elnök a hatvanegy éve független ország történetében, aki békés hatalomváltással került Kongó élére.