"Az új kormány gyors megalakulása fontos az ország humanitárius, társadalmi-gazdasági és pénzügyi válságainak kezelésében. Ugyancsak döntő fontosságú a Nemzetközi Valutaalappal kötendő mielőbbi megállapodáshoz" - hangsúlyozta.

Hozzátette: az Európai Unió határozottan támogatja Libanon stabilitását, biztonságát, területi integritását, szuverenitását és politikai függetlenségét.

Musztafa Adib kijelölt libanoni miniszterelnök azért mondott le, mert nem tudott kormányt alakítani, indoklása szerint a súlyos belpolitikai harcok miatt.

Adibot augusztus 31-én, három héttel az után nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány. Diáb kormánya annak hatására mondott le, hogy augusztus elején a bejrúti kikötőben hatalmas robbanás történt, ebben 190-en meghaltak, és ezt tüntetések sorozata követte.

Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. Az előző kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.