Az Európai Unió humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetése tavaly 900 millió eurót tett ki.

A közlemény szerint a költségvetés vonatkozó tételeinek emelését az indokolta, hogy a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás következményei miatt súlyosbodtak a globális humanitárius igények.

A bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki azt mondta: a megnövelt költségvetés lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be a kialakuló és fennálló válságok kezelésében. Az átfogó segítségnyújtás hatékonysága érdekében azonban további nemzetközi partnerre van szükség, ugyanis csak globális válasz oldhat meg olyan globális kihívásokat, mint például a koronavírus-járvány elleni küzdelem.

Az EU 2021-es humanitárius költségvetéséből 505 millió eurót különítenek el Afrikának. A segélyből az élelmiszerhiányban szenvedő Nigéria, Niger, Csád, és Kamerun lakossága részesül. Támogatást kapnak a Száhel övezet országainak - Burkina Faso, Mali, Mauritánia és Niger - biztonsági fenyegetésben élő lakói, valamint a fegyveres konfliktusok sújtotta Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint a Szomáliában és az Etiópiában élők.

Az unió 385 millió euró összegű támogatást biztosít a Közel-Kelet országai és Törökország számára a szíriai válság, valamint a jemeni helyzet kezelését célzó tevékenységeik nyomán keletkező szükségleteik fedezésére.

Ázsia és Latin-Amerika legkiszolgáltatottabb lakosságának megsegítésére 180 millió euró jut. A támogatottak között vannak a venezuelai és kolumbiai válság által sújtottak, illetve Afganisztán és Banglades rászoruló lakossága is.

Az EU 28 millió eurót különít el Ukrajna, Nyugat-Balkán és a Kaukázus régiójában kialakult válságok humanitárius projektjeinek finanszírozására.

A költségvetés fennmaradó részét, 302 millió eurót az EU humanitárius légi szolgálatainak finanszírozására, valamint az előre nem látható humanitárius válságok sürgősségi kezelésére tartogatja - közölték.