Az Európa Tanács szaktestülete szerint Romániában kevés az előrelépés a korrupcióellenes harc terén

Külföld, 2019.07.09

Románia kevés intézkedést hozott a törvényhozók, bírák és ügyészek korrupciójának megakadályozására és nem adott megnyugtató választ az igazságszolgáltatás vitatott reformjával kapcsolatos aggályokra - állapította meg az Európa Tanács korrupcióellenes testülete (GRECO) Romániáról szóló, kedden közzétett jelentésében.

Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentumban a GRECO főleg amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy Romániában külön vádhatóságot hoztak létre az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgálására (SIIJ), és ezt Bukarest a GRECO erre vonatkozó határozott ajánlása ellenére sem számolta fel. Az Európa Tanács (ET) szakértői szerint ugyanis a különleges ügyészség hatáskörkonfliktusokhoz vezet és visszaélésekre alkalmas.

A GRECO azt is kifogásolta, ahogyan Románia módosította az ügyészségi vezetők kiválasztásának szabályait, korlátozta az ügyészek mozgásterét, valamint bevezette a bírák és ügyészek személyes felelősségre vonását a téves igazságszolgáltatási döntések esetén. Az ET szakértői úgy vélik: mindez komolyan veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A jelentés szerint a törvényhozók, a bírák és az ügyészek korrupciójának megelőzése érdekében 2015-ben megfogalmazott 13 ajánlás közül Románia csak négyet léptetett teljes egészében életbe. A román hatóságok három ajánlást részlegesen hajtottak végre, és hatot egyáltalán nem alkalmaztak.

A GRECO felkéri a román hatóságokat, hogy a legrövidebb időn belül hozzanak határozott intézkedéseket az ajánlásoknak megfelelő, kézzelfogható előrelépés érdekében. Ebben az összefüggésben a GRECO üdvözli Viorica Dancila június 4-i bejelentését, miszerint a román miniszterelnöknek szándékában áll lemondani az igazságügy területén kezdeményezett ellentmondásos reformokról.

A 2016 decemberében hatalomra került bukaresti szociálliberális kormánykoalíció átszervezte az igazságszolgáltatás működését, és több ízben próbálkozott a büntetőjog módosításával. A kormánypártok szerint erre azért volt szükség, mert az ügyészségek a titkosszolgálatok befolyása alá kerültek, visszaéltek hatalmukkal és politikai tisztogatást végeztek a korrupcióellenes harc ürügyén.

Klaus Iohannis jobboldali államfő és Románia nyugati szövetségesei viszont azt állítják: a kormányoldal eltávolítja a jogállamiságtól Romániát, és azért akarja "gúzsba kötni" az igazságszolgáltatást, hogy saját korrupt politikusait megmentse a börtöntől.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!