Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos a tervezetet bemutató beszédében kiemelte: az EU-ban a szexuális kisebbségekhez tartozók több mint fele még mindig nem meri nyíltan vállalni szexuális irányultságát, továbbá 43 százalékuk társadalmilag megbélyegezett, ami gyűlöletbeszédben és fizikai atrocitásokban nyilvánul meg leginkább.

Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések negatív hatással vannak ezekre az emberekre, "mivel nincs lehetőségük, hogy elszakadjanak gyakran ellenséges környezetüktől."

Kitért arra is, hogy az úgynevezett "szivárvány családok", ahol a gyerekeket azonos nemű szülők nevelik, egyre nehezebb adminisztratív akadályokba ütköznek az EU-ban. Elismerte, hogy a családpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, "épp ezért szükséges a szülői viszonyok kölcsönös elismeréséről szóló, határokon átnyúló jogszabály előterjesztése."

Jourová nem ért egyet azzal, hogy néhány tagállam kormánya LMBTQ-csoportok jogérvényesülését "ideológiának" tekinti.

"Nincs szó ideológiáról, csak szeretetről és egy 21. századi Európáról" - húzta alá.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos felszólította a nemzeti kormányokat, hogy fogadjanak el LMBTQ-stratégiákat, figyelembe véve "az ezen csoportokhoz tartozó személyek sajátos egyenlőségi igényeit."

A bizottság által csütörtökön elfogadott stratégia négy fő pillérre - a diszkrimináció felszámolására, az LMBTQ-csoportokhoz tartozó személyek biztonságának garantálására, a befogadó társadalmak kiépítésére és a szexuális kisebbségekhez tartozók egyenlőségével kapcsolatos figyelemfelhívásra - épül, és célzott jogi és pénzügyi intézkedéseket irányoz elő. Javasolja továbbá, az uniós bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre, ideértve a homofób gyűlöletbeszédet is.