A brüsszeli plenáris ülésen Szerbiáról elfogadott jelentésben üdvözölték a szomszédos Koszovóval fennálló helyzet normalizálását célzó törekvéseket, valamint az ország elkötelezettségét az integráció mellett, és ezen "stratégiai döntés aktív népszerűsítését" kérték a szerb nyilvánosság körében.

A képviselők a Szerbia és Koszovó közötti esetleges területcserék kapcsán leszögezték, hogy a régióban nem lehet cél etnikailag homogén állam létrehozása, s azt is hangsúlyozták, hogy bármilyen jövőbeli egyezmény kizárólag a két fél egyetértésével, a térségbeli stabilitás és a nemzetközi jog figyelembe vételével elfogadható.

Az EP a jogállamisági reformok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc fokozását sürgette, rámutatva arra is, hogy Belgrádnak jobban összhangba kellene hoznia kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unió céljaival, például Oroszország kérdésében is.

Ugyan a koszovói országjelentésben a képviselők üdvözölték a reformprogramot, aggodalmukat fejezték ki a pártközi egyetértés hiánya és a politikai polarizálódás miatt, amely hátráltatja a fenntartható reformokat.

Bírálták, hogy az igazságszolgáltatás forrásgondokkal küzd, széles körben elterjedt a korrupció, jelek vannak arra, hogy az állam érdekcsoportok fogságába esett, gyakori az indokolatlan politikai befolyásolás és gond van a tisztességes, jogszerű bírósági eljárás követelményének tiszteletben tartásával is.

Emellett az ország elismerésére szólították fel az ezt eddig megtagadó öt uniós tagállamot.

Továbbá rámutattak: elengedhetetlen az azonnali vízumliberalizáció ahhoz, hogy Koszovó közelebb kerülhessen Európához.

"Fontos, hogy Koszovó az európai integráció útján maradjon. Azonban az is fontos, hogy az EU elismerje: Koszovó teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit" - mondta Igor Soltes zöldpárti jelentéstevő.

Montenegró esetében kiemelték, "noha az ország nagy lépésekkel halad előre az integrációs folyamatban, további erőfeszítések szükségesek a jogállamiság, a média szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, és az ehhez kapcsolódó erőszak ügyében".

Üdvözölték a konstruktív regionális együttműködést és a jószomszédi kapcsolatok kialakítását célzó podgoricai lépéseket, illetve a Montenegró és Koszovó közötti határegyezmény ratifikálását, ugyanakkor felszólítottak a még fennálló határviták rendezésére.

A testület egyetért az Európai Bizottság értékelésével, miszerint Montenegró 2025-re potenciálisan készen állhat az EU-tagságra.

A reformfolyamatot méltatták a képviselők Albániával kapcsolatosan is, különösen az igazságszolgáltatás terén. Elismerték a jogi és intézményes keretek jelentős fejlődését és a szervezett bűnözés elleni harc eredményeit, azonban aggodalmukat fejezték ki a magas korrupció, az igazságszolgáltatás alacsony hatékonysága, valamint amiatt, hogy a jogállamiság hiányosságai és a nehézkes ügymenet továbbra is visszaveti a beruházási kedvet.

Ennek ellenére a parlament támogatásáról biztosította az uniós csatlakozási tárgyalások jövő évi megkezdését Albániával, amennyiben teljesítik ennek feltételeit.

Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő kijelentette: egyre nyilvánvalóbbá válik az Európai Unió egyértelmű és meghatározó szerepvállalásának hiánya a nyugat-balkáni térségben.

A nyár folyamán láthattunk biztató jeleket a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, azonban az elmúlt hetek történései, Koszovó gazdasági intézkedései és más provokációk olyan folyamatokat indítottak el, amelyek aláássák a kétoldalú viszonyokat és az EU közös gazdasági térség létrehozására irányuló törekvéseit - írta.

"Ideje, hogy a tagállamok kormányainak tanácsa reagáljon a csatlakozási folyamatokra, ugyanis a határozott európai szerepvállalás hiánya egyre nyilvánvalóbbá és égetőbbé válik (...) Naiv és illuzórikus abban bízni, hogy a jogharmonizáció és az európai standardok elérése automatikusan maga után vonja a nyugat-balkáni politikai konfliktusok megoldását" - közölte.