A Központi Választási Bizottság Gali Baharav-Miara főügyész tiltakozása ellenére döntött a kizárás mellett - jelentette a Háárec című újság hírportálja. A főügyész engedélyezni akarta mindhárom arab párt, a Balad párt, az arab pártok Közös Listája, és Manszúr Abbász iszlám hagyományőrző Raám nevű pártjának indulását is. A Közös Lista és a Raám kizárását nem szavazta meg a bizottság.

A Balad a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint nem éri el a 3,25 százalékos választási küszöböt. A párt vezetői bejelentették, hogy fellebbeznek a határozat ellen. Beni Ganz védelmi miniszter Nemzeti Tábor nevű pártja támogatta a Balad eltiltását, miközben Jaír Lapid kormányfő centrista Van Jövő pártja és a Likud vezette ellenzéki - jobboldali-vallásos - tömb stratégiai okokból ellenezte ezt a lépést.

"Ez Ganz és Lapid azon kísérlete, hogy politikai igényeiknek megfelelően alakítsák az arab vezetést. Ez csakúgy, mint a korábbi kizárási kísérletek után, ezúttal sem fog működni" - nyilatkozott Szami Abu Sehadé, a Balad elnöke.

Azon az alapon kérte több párt a Balad kizárását, hogy pártprogramja elutasítja Izraelt mint zsidó és demokratikus államot, és ehelyett az összes polgárából álló állam létrehozását követeli. "A Balad politikai elképzelése egy palesztin állam Dantól Eilatig" - mondták Izrael legészakibb és legdélibb pontjaira utalva kérésük indoklásaként.

"Noha a Balad közel került a tiltott zónához, ahol nem vehet részt a kneszet megválasztásán, de nem merültek fel bizonyítékok arról, hogy az elmúlt években megpróbálta volna valósággá változtatni platformjának legkétségesebb részeit" - indokolta a főügyész, hogy miért szeretné megengedni a párt indulását.

A korábbi években is megpróbálták már kizárni a Baladot, de a Legfelsőbb Bíróság rendre úgy döntött, hogy a párt "minden polgár államát" követelő programja nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza részvételét a választásokon.

Előzőleg, szerdán a Központi Választási Bizottság úgy határozott, hogy Amiháj Sikli nem indulhat a Likud-listáján a november 1-i voksoláson, mert korábbi pártja, a Jobbra még áprilisban kitiltotta soraiból.

Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság bírája, a Központi Választási Bizottság elnöke azzal indokolta döntését, hogy Sikli késleltette fellebbezését a Jobbra döntése ellen, és közben továbbra is korábbi pártjával szemben szavazott a kulcsfontosságú kérdésekben a kneszetben.

A Likud a pártjával szemben, az ellenzékkel szavazó képviselőt a befutó 14. helyre jelölte listáján anélkül, hogy részt vett volna a párt tisztújító előválasztásán. Sikli a Benjámin Netanjahu elnök saját hatáskörébe tartozó képviselői helyek egyikét kapta meg.

Sikli kizárását a baloldali liberális Merec párt kérte arra a törvényre hivatkozva, mely szerint ha egy párt kizárja távozott képviselőjét, akkor az illető a következő választásokon nem szerepelhet egy másik párt listáján.

A Likud tiltakozott Sikli kizárása miatt, és bejelentette, hogy fellebbezni fog a döntés ellen, melyet "abszurdnak" és a demokráciára mért "komoly csapásnak" nevezett.

Ugyanakkor Idit Szilman indulását a bizottság engedélyezte arra hivatkozva, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy megállapodást kötött Benjámin Netanjahuval, miszerint őt neveznék ki egészségügyi miniszternek egy jövőbeli Likud-kormányban, cserébe a Lapid-Bennett-kormányból történt kilépéséért. Szilman átállása, a koalíciós kormány ellen fordulása vezetett Izrael ötödik választásához, ugyanis távozásával elfogyott a koalíció többsége a kneszetben. A korábban szintén Bennet pártájt erősítő Szilman a Likud listájának 16., szintén befutó helyét kapta meg a Netanjahu személyes rendelkezésére álló helyekből.